Elképesztő, három hosszabbításos meccsen vertük az Olajt

2015.10.10, 15:52 Kosárlabda
21-0-val kezdett a címvédő, de a csapat folyamatosan faragta a hátrányát, és a negyedik negyed végére utolérte ellenfelét. Az első két hosszabbítás során még nem született döntés, de a harmadikban felőröltük ellenfelünket. Szép volt fiúk!  

 

NB1 - Alapszakasz, 3. forduló
 Atomerőmű SE - Szolnoki Olaj KK
118-107

(8-23, 16-14, 23-17, 23-16, 19-19, 9-9, 20-9)
(8-23, 24-37, 47-54, 70-70, 89-89, 98-98, 118-107)

  ASE: Dunn 14 Medve 11/9, Barnies 29/9, Szabó -, Rakocevic 13.
Csere: Kovács 7/3, Robinson 24/6, Eilingsfeld 7/3, Tóth 13, Will -.
Vezetőedző: Schmidt Béla 

Olaj: Craft 3/3, Green 19/3, Vojvoda 39/12, Milosevic 3, Keller 11/3.
Csere: Wittmann 8/6, Natyazhko 17/9, Gregory 2, Kovács 2, Zsíros -, Peringer -.
Vezetőedző: Dragan Aleksic

Kipontozódott : Kovács, Dunn ill. Milosevic, Gregory, Keller  

 

Nagy mérkőzésre volt kilátás szombat este, két veretlen csapat csapott össze a Gesztenyés úton. A mérkőzés felvezetéseként egy kis ünnepségre is sor került, csapatunk gyúrója Hermann János, vagy Dongó ahogy mindenki ismeri, 25. idényét kezdte meg a csapattal, joggal zúgott a taps eme jeles alkalomból.

A folytatás aztán már nem sikerült ilyen örömtelire, Vojvoda egy perc alatt berámolt négy pontot, megadva a meccs alaphangját. A helyzet a folytatásban sem javult, a támadójátékunk teljes csőd volt, semmi nem jött össze, a túloldalon pedig rendre jól oldották meg a helyzeteiket a vendégek, így öt perc elteltével már 16-0-ra vezettek. Első kosarunkat a nyolcadik perc közepén jegyeztük, ekkor Barnies talált be középtávolról. A negyed végére egy kicsit sikerült magunkhoz térünk, de így is sokkolóan ható tizenöt pontos hátrányban voltunk.

Barnies zsákolása indította a második negyedet, szép akció végén talált a gyűrűbe az amerikai. Natyazhko révén azonnal érkezett a válasz is, de szerencsére eddigre már Robinson is bemelegedett, gyors öt pontjával tízre csökkentettük a különbséget. És mivel egy újabb jó védekezés után Barnies is eredményes tudott lenni (17-4-es sorozatnál jártunk ekkor) Dragan Aleksic az időkérés mellett döntött. Jól is jött a szünet a vendégeknek, Vojvoda legalábbis erőt merített egy újabb hármashoz. Szerencsére a mieinket nem zavarta meg a pauza, továbbra is "támadásban maradtunk", és tíz alatt tudtuk tartani a differenciát. Sajnos a negyed vége ismét az Olaj lett, Vojvoda hét gyors pontjával kis híján visszaállította az első negyed végi tizenöt pontos Olaj-előnyt.

Ismét egy Barnies-kosár volt a szünet utáni első említésre méltó megmozdulás, kár hogy Keller a fordulásból rögtön bemutatott egy kis center-iskolát Rakocevicen. A mieinknél Barnies tartotta a frontot, emberről vert egy gyönyörű triplát, majd egy jó védekezést, illetve egy Rakocevic-zsákolást követően ismét tízen belülre kerültünk. Alap igazság, de a védekezés fontossága ismét megmutatkozott, csak azokban a szakaszokban tudtunk partiban lenni az Olajjal, mikor védekezésben is megfelelően odatettük magunkat. A 25. percben Chris Dunn is megvillant, Crafttól lopott labdát a félpályán, majd eredményesen ziccerezett. Sajnos ez mindössze az első kosara volt, és mivel még gólpassz sem szerepelt a neve mellett, mondhatni nem élete meccsét játszotta. Érdekes módon ezzel, a 18 százalékos triplamutatónkkal illetve a rettenetes 0-21-es kezdéssel együtt is meccsben voltunk még, ami bizakodásra adhatott okot. A negyed végére még jutott Robinson dupla, így mikor felhangzott a játékrész végét jelző dudaszó, "csak" hét volt a hátrányunk.

Remek hangulatban indult a záró felvonás, érezték a nézők, hogy kell a támogatás a csapatnak. A fiúk meg is hálálták a biztatást, előbb Dunn végre igazi vezérkét vette hátára a csapatot, ha kellett akkor kosarat szerzett, ha pedig arra volt szükség gólpasszokat osztott ki. Mint például Eilingsfeldnek és Robinsonnak, akik egy-egy hármassal hálálták meg a "szívességet", ráadásul Robinsoné már egyenlítést eredményezett. Jött is szolnoki időkérés, nem nézhette tovább tétlenül a történéseket Dragan Aleksic. A folytatásban magához tért az Olaj, előbb Keller pöcizett sikerrel, majd Voja emelt be egy hármast, de erre is volt válaszunk Dunn és Medve révén, így egállal fordultunk az utolsó két percre. Majd az utolsó egyre is, miután Green és Rakocevic is betalált, csak utóbbi kihagyta a plusz büntetőt. Majd eltelt újabb 37 másodperc, és Green kosarára ezúttal Medve válaszolt két büntetővel, így mikor 23 másodperccel a vége előtt időt két a Szolnok, 70-70 állt a táblán. A labdát az Olaj hozta, de ki tudtuk védekezni az akciót, így jöhetett a hosszabbítás.

Dunn révén mi szereztük meg a vezetést az extra negyedben, erre Vojvoda válaszolt, megszerezve 28. pontját. Örömünk nem tartott sokáig, sajnos Natyazhko és Wittmann is betalált a vonalon túlról, utóbbi ráadásul kétszer is, kilencre növelve a regnáló bajnok előnyét, egyúttal pedig szinte kilátástalan helyzetebe hozva csapatunkat. Természetesen azért ekkor sem adtuk fel, Eilingsfeld duplájával és Kovács triplájával előbb négyre, majd Barnies trojkájával egyre zárkóztunk! 31 másodperc volt hátra, támadott a vendégcsapat. És ekkor ismét jött Vojvoda, és beszórt egyet a rá annyira jellemző gyilkos triplák közül. Az utolsó 10 másodpercben kezdődött a szokásos büntetőpárbaj, melyből ezúttal mi jöttünk ki jobban, Vojvoda kihagyott büntetője után Medve szórt be egy triplát, kiegyenlítve az állást. Határeset volt a dolog, közel volt a lába a vonalhoz, ki is kérték a videó segítségét a sporik, de végül helyben hagyták az ítéletet, és jöhetett a második hosszabbítás.

Green hármasával az Olaj szerzett előnyt, erre Eilingsfeld felelt két sikeres büntetővel. Hihetetlen izgalmas volt a mérkőzés, félpercenként érték az adrenalinsokkok a nézőket. Ismét Green juttatta vezetéshez az övéit, erre válaszként azonban Medve beszórta harmadik hárompontosát. Ismét egál volt, majd mi vezettünk, miután Dunn pontosan célzott a büntetővonalról. Két perc volt vissza, ám ebből egy is elég volt a Szolnoknak, hogy két jó akcióval a maga javára billentse a mérleg nyelvét. Erre is volt felelt, mégpedig - Dunn szemfüles passzát követően - Rakocevic részéről, és mivel ezt követően már nem született kosár, készülhettünk a harmadik hosszabbításra.

Teljesen készen voltak már a csapatok, sokan szinte már csak vonszolták magukat, de mentek előre. Tóth Ádám bravúros kosarával megszereztük a vezetést, majd Vojvoda egy még ennél is hihetetlenebb hármassal visszavette azt csapatának. Robinson labdájából Tóth ismét előnyhöz juttatott minket, majd egy fault után Barnies is sikerrel célzott a vonalról, hárommal mentünk ekkor. Sőt, Tóth Ádám újabb duplája, majd sikeres büntetője után pedig már hat volt közte, jött is a menetrendszerű szolnoki időkérés. Innen már azt is hihettük volna, hogy nincs visszaút, de hát ugye ez nem az a meccs volt. Vojvoda faulttal együtt dobott gólt, ráadásul Dunn meg is reklamálta az ítéletet, röppent is a technikai. Vojvoda szerencsére egyet kihagyott, majd a technikai miatt kapott "ajándék" támadást sem tudták kosárra váltani. Aleksic mester is itt érezhette azt, hogy vége a dalnak, behozta a fiatalokat.

A végére már örömmámorban úszott a csarnok, egyszerűen hihetetlen, elképesztő diadalt arattunk, mellyel megerősítettük vezető helyünket a tabellán. Szép volt fiúk!

Fotó: Molnár Gyula