Kosárlabda bemutatkozás

Üdvözöljük a 2000-es évek első évtizede legeredményesebb csapata, a négyszeres magyar bajnok (2001/02, 2004/05, 2005/06, 2008/09), négyszeres magyar kupa győzetes (2001, 2003, 2005, 2008) Atomerőmű SE oldalán. A "Bővebben"-re kattintva megismerkedhet a piros-kék kosárcsapat történelmével.

A kezdetek

A sportág paksi alapítói 1946-ban a kereskedelmi középiskola tanulói voltak, ahol 1948 őszétől Szentesi Alajos testnevelő tanár irányításával kezdődtek meg a szakszerű edzések és a bekapcsolódás a versenysportba. Az Atomerőmű SE 1979 évi megalakulásával egyidejűleg megalakult a kosárlabda szakosztály is Nagy János játékos edző szervező munkájának eredményeképpen. A játékos keretet kezdetben az atomerőmű dolgozói képezték, akik a sportágat hobbi szinten űzték.

A fokozatos fejlődés évei

A 80-as évek második felére született meg az elhatározás az egyesület vezetésében, hogy a kosárlabda élsport legyen. A szakosztály vezetésével Csűrös Dénest bízták meg. A játékosállomány fokozatos megerősítésével és a szakmai munka minőségének javításával a férfi kosárlabda csapat előbb 1988-ban kivívta az első osztályú szereplést, majd a 90-es években az NB1/A csoport stabil résztvevőjévé, meghatározó csapatává vált. Ezen évek alatt több olyan edző is megfordult a csapatnál, akik ma is jól csengő nevek a szakmában (pl. Juhász Sándor, Vertetics István, Rezák László). Több magyar válogatott, illetve - légiósok személyében - más ország válogatottja is erősítette a paksi csapatot (Morgen Frigyes, Radovics József, Mokos Gábor, Gulyás Róbert, Boros Zoltán, Mérész Tamás, Rajkó Zsolt, a külföldiek közül pedig Dariusz Lukminas és Arunas Vysockas), de ami a legfontosabb, hogy itt nevelkedett és vált Európa szintű kosarassá Gulyás Róbert. A 90-es évek dinamikus fejlődése után a magyar bajnokságban az ASE az 1998/1999-es szezonban az alapszakasz 4. helyét szerezte meg. A rájátszásban egy előrehozott döntőnek is tekinthető Albacomp-ASE párharcban a későbbi bajnoktól 3-2 arányú szoros vereség után nem jutott a döntőbe és végül a 4. helyen végzett, ami addigi legnagyobb siker volt.
Nagy sikernek könyvelhető el, hogy ugyanebben a szezonban a nemzetközi kupában is kiválóan szerepelt a csapat, a rangos Saporta kupában bejutott a legjobb 16 közé. Ebben a sorozatban hazai pályán legyőzte a nagyhírű AEK Athent és csak szoros küzdelemben maradt alul hazai pályán a későbbi döntős Pamesa Valencia ellen. Ebben az időszakban a csapat edzője Rezák László volt, akit 1999 nyarán Fodor Péter váltott a kispadon.

Az aranykorszak

A 90-es évek fejlődését az 1999/2000 évi szezon váratlan 9. helyezése törte meg. 2000. elején változás történt a szakosztály vezetésében és működésében. Az egyesület elnöksége a szakosztály munkáját több mint 15 évig irányító Csűrös Dénes helyett Tóth Jánost bízta meg a szakosztályelnöki feladattal és ezzel kezdetét vette a klub aranykora, mely során négy bajnoki arany és négy kupagyőzelem mellett még számtalan éremmel gazdagodott klub.

A 2000/2001 szezon kezdetére jelentős átalakuláson ment át úgy a szakosztály irányítása és gazdálkodása, mint a csapat összetétele. A 2000-2003. évek közötti időszakban a csapat gerincét kisebb változásokkal olyan játékosok képezték, mint a válogatott Czigler László, Fodor Gergely, Mészáros Zalán és Sitku Ernő. A légiósok közül kiemelendő az egyik legjobb magyarországi légiósként nyilvántartott Terrence Davis vagy a küzdeni tudásáról ismert Vaidas Jurgilas. A csapat összetétele valamint a szakmai, szervezeti és gazdasági háttér megalapozta ezen évek soha nem látott sikereit, ami egy bajnoki címben (2002), két Magyar Kupa győzelemben (2001, 2003) egy bajnoki második (2001) és egy magyar kupa második (2002) helyezésben testesült meg.

2003. nyarán a Falcotól érkező Zsoldos András vette át a csapat szakmai irányítását Fodor Pétertől, aki négy évig volt az ASE vezető edzője. Első - 2003/2004-es - szezonban annak ellenére, hogy válogatott játékosok távoztak a csapatból (Sitku Ernő, Fodor Gergely) a csapat bejutott a bajnoki döntőbe, ahol végül a Kaposvár diadalmaskodott 3:1-es összesítéssel. Zsoldos András második évében elbúcsúztunk Terrence Davistől, aki négy évig volt a közönség egyik kedvence. Helyette érkezett Chris Monroe, aki méltó helyettesnek bizonyult. Érkezett a cseh válogatott Jan Pavlík is az irányító poszt megerősítésére. Velük, valamint a már említett rutinos magyarokkal a fedélzeten a csapat szinte mindent megnyert a következő két évben, amit csak lehetett: két bajnoki cím mellé egy Magyar Kupa arany és egy ezüst került a vitrinbe. A 2004/2005-ös döntőben a Debrecent múltuk felül szoros csatában (3:2), a következő évben pedig az Albacompot gázoltuk le ellenállhatatlan játékkal (3:0). A két hazai rendezésű Magyar Kupa döntőből az elsőt megnyertük az Albacomp ellen, míg a következő évben egy végletekig kiegyensúlyozott mérkőzésen a Kecskemét diadalmaskodott. A 2006/2007-es szezon kissé gyengébben sikerült az előző évekhez képest, ami részben a sok sérülésnek is volt betudható. A négy közé jutásért az ASE 3:1-es vereséget szenvedett a szombathelyi Falco ellen, így a bajnokság 5. helyén végzett.
 
A 2007/2008-as évet új edzővel, a Körmendről érkező Sabáli Balázzsal és szinte új játékoskerettel kezdte meg az ASE. Kicserélődött a teljes külföldi sor, valamint 9 év után távozott Czigler László. Az ő helyét a korábbi paksi legenda, Gulyás Róbert vette át. A Magyar Kupában immár „hagyományosan” idegenben sikerült győzedelmeskednünk. Szombathelyen előbb a Körmendet, majd a helyi Falcot sikerült legyőznünk. Sajnos a bajnokságban az alapszakasz 5. helye után újra a negyeddöntő jelentette a végállomást (Albacomp-ASE 3:2). 2008/2009-es szezon jó kezdése után visszaestünk, amit játékos-cserékkel és nem utolsó sorban új edzővel próbált az ASE megoldani. Sabáli Balázst a Kaposvárról érkezett Dzunic Branislav váltotta, kinek vezetésével egy szenzációs hajrával a bajnoki alapszakasz 2. helyét szerezte meg az Atomerőmű. Az English, Williams, Gosa, Csaplár-Nagy, Gulyás, Mészáros, Kiss, Johnson, Panta, Medve fémjelezte csapat aztán a rájátszásban mindössze egy meccset veszítve, ellentmondást nem tűrő játékkal szerezte meg a klub negyedik, és egyben máig utolsó bajnoki címét is. (Negyeddöntő: ASE-Szolnok 3:1, elődöntő ASE-Falco 3:0, döntő Pécs-ASE 0:3)

A közelmúlt

Ez volt az utolsó cím, amit be tudott gyűjteni a piros-kék egyesület, annak ellenére is, hogy a 2008 óta eltelt időszakban több bajnoki és kupadöntőben is megfordult a csapat. A kispadon megfordult Horváth Imre, Völgyi Péter, Enrique Gutierrez Garcia, Schmidt Béla (2x), Dzunic Branislav (ismét), Gediminas Petrauskas és Teo Cizmic (jelenleg az ő kezében van a marsallbot) is, de az újabb aranyak még váratnak magukra. Időközben Horváth Ákos, Vojvoda Dávid, Kámán Tamás, Körtélyesi Gergely, Tóth Ádám, Morgen Ferdinánd, Eilingsfeld János és Ruják András, valamint Hermann János masszőr révén újabb válogatottjai is voltak a klubnak.

A szakosztály vezetését 2016 nyarán a leköszönő Tóth Jánostól a klub korábbi játékosa, a piros-kék színekben kétszeres magyar bajnok Jan Pavlík vette át, akinek irányítása alatt remélhetőleg újabb érmek kerülnek majd a vitrinbe.

Névjegy

Név: Atomerőmű SE
Alapítva: 1979
A-csoport tagság: 1988-
Csarnok: ASE sportcsarnok (Gesztenyés út 2.)
Csapatszínek: piros-kék
Visszavonultatott mezszám: 8 (Morgen Ferdinánd), 18 (Gulyás Róbert)

Magyar bajnok: 4x (2001/02, 2004/05, 2005/06, 2008/09)
Magyar bajnoki ezüstérmes: 4x (2000/2001, 2003/2004, 2009/2010, 2013/2014)
Magyar bajnoki bronzérmes: 2x (2012/2013, 2014/2015)

Magyar kupa győzelem: 4x (2001, 2003, 2005, 2008)
Magyar kupa ezüstérem: 3x (2002, 2006, 2012)
Magyar kupa bronzérem: 3x (1999, 2013, 2015)