Hosszabbításban győzött a Kecskemét

2014.11.27, 16:58 Kosárlabda
A mieink mindent megtettek a győzelemért, ám a rendkívül fordulatos meccsen végül a KTE javára döntött a szerencse.  

NB1, Alapszakasz - 8. forduló

KTE-Duna Aszfalt - Atomerőmű SE 77-75 (20-11, 18-24, 15-22, 17-13, 7-5)

Kecskemét, Messzi István sportcsarnok

V.: Földházi T., Pálla ., Frányó P.
Ell.: Bukta B.

KTE: Kovács 2, Kinney 15/3, Derasimovic 16/6, Ivosev 11, Barovic 8.
Csere: Pongó Ma. 5/3, Hegedűs -, Karahodzic 6, Rakic 14/9, Pongó Má. -.

ASE: Dugat 19/9, Medve -, Körtélyesi -, Szabó 11/6, Jones 22.
Csere: Roberson 7/3, Tóth 7, Baki 4, Kovács -, Markovic 5/3.

Eilingsfeld János nélkül mentünk neki a mai meccsnek, válogatott játékosunk sérülése nem jött rendbe. Első támadását mindkét csapat elrontotta, majd Dugat révén mi szereztük meg a vezetést. Ennek nem sokkal később Jones küldött utána még egyet, majd Dugat szórt be egy hármast, így mondhatni biztató volt a kezdés. Aztán a folytatás már nem annyira, négy perc alatt bemutatott egy 12-2-es rohamot a Kecskemét, első sorban a támadólepattanókra alapozva, amelyekből túl sokat engedtünk nekik. Ráadásul szerencsénk sem volt, sorra dolgoztuk ki a tiszta dobóhelyzeteket, de ebben az időszakban amit csak ráemeltünk, kimaradt. A rossz sorozatot Jarrod Jones törte meg végül, ezzel átléptük a 10 dobott pontot, ám a negyed végére így is kilenc egységnyi hátrányban voltunk, köszönhetően többek között egy újabb hazai támadó lepattanónak, és az abból dudaszóra dobott kosárnak. Mindent elmond a meccsről, hogy az első negyed végén 15-4 volt a lepattanók aránya, nem ide...

Szerencsre Jones jó formában játszott, ő tartott minket meccsben, ugyanis a második negyed eleje sem volt kimondottan álomszerű. Egyszerűen nem tudtuk megoldani, hogy megfelelően működjön a kizárás, márpedig lepattanók nélkül ebben a sportágban nagyon nehéz mérkőzést nyerni. A dolog különösen annak fényében volt bosszantó, hogy a védekezésünk alapvetően nem is volt rossz. A játékrész felénél aztán előbb Szabó, majd Markovic szórt be egy hármast, közelebb lopva a mieinket. Tóth Ádám elképesztően peches volt, gyönyörűen végrehajtott centermozdulatai után rendre a gyűrűn csattant a labda, képtelen volt betalálni, pedig az emberét minden alkalommal megverte. A negyed végére aztán neki is beesett az első, és mivel Dugat egy újabb hármast is a helyére küldött, sikerült felkapaszkodnunk egy pontra. Az utolsó percben jártunk, mikor Stojan Ivkovic időt kért, és egy jó támadással, valamint annak jutalmával, plusz két ponttal vonulhattak a szünetre a hazaiak.

Makrovic kapott egy búrát a második félidő nyitánya gyanánt, ám Jarrod Jones két kettessel rögtön meg is torolta a társát ért sérelmet, és máris - hosszú idő után ismét -  nálunk volt az előny! Ehhez persze az is kellett, hogy elkezdtük szedni a lepattanókat, amely témában minden bizonnyal igen komoly kiselőadás hangozhatott el az öltözőben. Aztán egy pillanat alatt minden ment vissza a régibe, és ismét ott hagytunk 3-4 pattanót, a Kecskemét pedig túl jó csapat ahhoz, hogy ezt ne hagyja büntetlenül. Fej-fej mellett haladtunk, mikor egy ellnünk fújt ítélet után egy technikaival is súlyosbítottuk a helyzetünket, KTE pedig szép lassan ismét ellépett öt ponttal. Nagyon kemény meccs volt, fizikálisan játszó csapatokkal, amelyen a bosszantó hibák és a botrányos lepattanózásunk ellenére is partiban voltunk. Aztán ismét fordult egyet a meccs képe: Tóth ziccere két pontra hozott minket, Baki büntetőivel egyenlítettünk, Dugat kettese pedig már a vezetést jelentette számunkra. A negyed végéig ezen minimálisan még növelni is tudtunk, így a záró felvonás előtt négy ponttal vezettünk.

Roberson elkapkodott dobását 2+1-es akcióval büntette - volna - Karahodzic, szerencsére legalább a szabaddobás kimaradt. Ismét rossz felfogásban, hibát-hibára halmozva kezdtünk, aminek meg is lett az eredménye: két és fél perc elteltével Rakic trojkája már a lilák számára jelentett három pontos előnyt. Fordulattal teli meccsnek lehettünk tanúi, egy perc elteltével Dugat találatával ismét mi vezettünk, majd Rakic ezen is csavart egyet, mi mással, mint egy újabb triplával. Megjósolhatatlan volt a találkozó kimenetele, pont mint a tavalyi mérkőzésen. 3:28 volt hátra, mikor Dzunic mester magához rendelte az övéit, ekkor négy ponttal épp a hazaiak álltak közelebb győzelemhez. Karahodzic kapott technikait színészkedésért, majd Baki szerzett szenzációs kosarat a fojtogató hazai védekezés ellenére, és az utolsó egy percnek egállal mentünk neki! Egy-egy elrontott támadás, majd egy végletig kijátszott akció következett, amely lezárásaként Jones dobott elképesztő kosarat a hárompontos vonalra épp rálépve, de így is nálunk volt a fór hat másodperccel a vége előtt. Sajnos Barovic büntetőkből egyenlíteni tudott, jött hát a ráadás!

Roppant idegesek voltak csapatok, két percig nem is esett kosár az extra felvonásban, mígnem Dugat és Kinney gyorsan be nem szórtak egy-egy duplát, majd sajnos utóbbi még egyet. Erre Szabónak volt felelete egy hármas formájában, egy ponttal mi álltunk ekkor jobban. 27 másodperc volt ekkor hátra, a KTE hozta labdát, Kinney pedig a dudaszó pillanatában elengedett egy parádés triplát, amely sajnos utat talált a gyűrűbe. Időt kértünk, belekapaszkodva az utolsó szalmaszálba, ám Roberson dobása lepörgött, a Kecskemét pedig behúzta a győzelmet.

Fotó: Molnár Gyula