Azt gondolom, mindenki egyetért velem ...

2009.05.12, 18:32 Kosárlabda
Azt gondolom, mindenki egyetért velem, ha azt mondom, jó, hogy vége, jó, hogy nem került sor vasárnap az 5. meccsre. Egyik fél sem akarta a másikat – persze ez a rájátszás, nem az Önök kérték.Arra, hogy nincs szükség a mindent eldöntő összecsapásra, jó esély mutatkozott, hiszen a keddi paksi meccsen bokaszalag-szakadást szenvedett a Falcoból Szolnokra szerződött Váradi, így még rövidebb lett az egyébként sem hosszú piros−fekete kispad. Az a harmadik találkozó – már előre tudtuk – nagyon fontos volt. A győzelmi kényszer bennünket nyomott, ehhez képest úgy kezdett a gárda, ahogy csak nagyon ritkán nyit egy csapat, mely lépéskényszerben van. A mieink viszont léptek: elléptek a Szolnoktól, az első hat dobásunk pontos volt, Nick Williams pedig szárnyalt. Remek volt a hangulat a paksiak körében a nézőtéren ilyen kezdést látva, a csapat pedig megnyugodhatott. Az elején megszerzett előnyt csapatunk végig tartani tudta, a nagyszünetben 47-37 volt az állás. A fordulás után Váradi már nem tudott pályára lépni, persze ha ott is lett volna, ő is csak szemlélője lehetett volna annak, hogy az ASE remekel. Egyszerűen semmit sem tudott kezdeni velünk az Olaj, és ezt jó, nagyon jó volt megélni. 2-1-es kombináció Gosaától, tripla Mészárostól és Kisstől, Jurkunas meg pont nélkül pontozódott ki a 26. percben! Hússzal vezettünk, már ekkor meglett a rendkívül fontos, meccslabdákhoz juttató győzelem.Szolnokon a 4. találkozón ismét Williams volt a legéberebb paksi. Nem nézhette, hogy Tutt kosaraival meglógna a házigazda, ismét triplákat dobott, s az ekkor repesz-tett 14-3-as rohammal átvettük a vezetést. Végérvényesen! Merthogy a Szolnok ritka pocsékul dobott az egész meccsen. Sokat mondó adat: 10/50 volt a hazaiak dobó-statisztikája 28 perc után… Ehhez képest a mieink remekeltek a maguk 38%-ával, amivel 44-30-ra vezettek az utolsó tíz perc előtt. Csodák pedig nincsenek, bár voltak meleg pillanatok, a győzelem a miénk lett. 3-1-gyel aztán tovább is jutottunk, jöhet a bajnok elleni csata!!Merthogy a Falco is 3-1-et produkált. Az Albacomp elleni 4. mérkőzés éppen ellentétje volt a miénknek. A két remekül játszó, sok kosarat dobó csapat ütközetének hőse az a Horváth Zoltán volt, aki tavaly – 2-1-es vezetésünknél – az Alba elleni hazai, továbbjutással kecsegtető helyzetben csúnyán leszerepelt. „Cece” most elbírta a terhet: összesen két dobást rontva jutott 27-ig. Gratulálunk, de ellenünk kevesebb sikert kívánunk Zolinak!!Forrás: Ziccer 17. szám