Jól kezdtük az évet

2016.01.09, 17:01 Kosárlabda
Nagyjából öt percen át volt szoros a mérkőzés, ezt követően kijött a két csapat közti különbség. Az eredmény nem túlzó, ilyen különbséggel is megérdemelt volt a MAFC elleni siker.  

 

NB1 - Alapszakasz, 13. forduló
 Atomerőmű SE - MAFC
112-76

(30-14, 31-25, 27-17, 24-18)
(30-14, 61-39, 88-56, 112-76)
Vezette: Győrffy P. A., Makovsky Sz., Praksch P. (Benzur L.)

  ASE: Dunn 11/3, Robinson 6, Barnies 16/9, Eilingsfeld 21/6, Tóth 16.
Csere: Kovács 9/3, Medve 13/9, Watkins 10, Will 8/6, Gulyás 2, Meixner -.
Vezetőedző: Schmidt Béla 

Mafc: Misek 15/6, Lakits 6/6, Debreczeni 6, Sihota 14/3, Siladij 4.
Csere: Kovács 14/6, Mócsán 5, Tursics 6/6, Gruda -, Pápai 4, Timkó 2.
Vezetőedző: Garai Péter

Kipontozódott : - ill. Debreceni (39.)

Három hetes szünet után folytatódott a bajnokság, az új esztendő első feladataként pedig a MAFC került terítékre. A műegyetemisták egyik legjobbjuk, a közel 17 pontot átlagoló Smith nélkül léptek pályára, ami jelentősen csökkentette esélyeiket, de így is figyelni kellett rájuk. Dunn és Robinson kosaraira építve szereztük is némi előnyt, ám Sing Sihota kosaraival tartani tudta magát a MAFC. A negyed derekán aztán sebességet váltottunk, és Troy Barnies eredményes játékára építve elkezdtünk ellépni ellenfelünktől.

A második negyedben ott folytattuk, hol korábban abbahagytuk, pedig Schmidt Béla három új embert is pályára küldött Kovács, Medve és Watkins személyében. A mérkőzés eddigre nagyjából el is dőlt, az előnyünk már húsz pontra rúgott, a kérdés már csak az volt, mennyi lesz a vége. A csereék hatására mondhatni mindkét oldalon megnövekedett a védelem áteresztő képessége, a csapatok pedig számolatlanul szórták a kosarakat, mely hatására ugyan az olló nem nyílt tovább, ám a nézők legalább jól szórakoztak. Különösen a 17 éves Gulyás Milán találatát fogadta kitörő tapsvihar, de hát csoda ez, ezzel a névvel?

A vendégek számára kezdődött jobban a második félidő, három perc alatt tíz ponttal terhelték meg a gyűrűnket. Szerencsére kosarakban mi sem szűkölködtünk, Eilingsfeld és Dunn révén három trojkát is elsüllyesztettünk két percen belül, amivel visszaállítottuk a félidei előnyt. Aztán erre még rá is tettünk egy lapáttal, és igazi csapatjátékot bemutatva, melyben minden pályán lévő játékosnak jutott sikerélmény, szép lassan harminc fölé növeltük a fórt.

A záró felvonásra sok izgalom már nem maradt, szerencsére szép kosárból azért jutott még pár, így a végére a nézőket is sikerült kiszolgálni. A meccset megnyertük, mégpedig imponáló magabiztossággal, így jó hangulatban készülhetünk a ránk váró feladatokra.

Fotó: Molnár Gyula