Kivégeztük a listavezetőt

2015.10.31, 16:58 Kosárlabda
Parádés játékkal, hatalmas küzdeni tudásról tanúbizonyságot téve győztük le a Körmendet. Szép volt fiúk!  

 

NB1 - Alapszakasz, 6. forduló
 Atomerőmű SE - Egis Körmend
99-71

(22-21, 28-17, 20-22, 28-11)
(22-21, 50-38, 70-60, 98-71)
Vezette: Pálla Z., Frányó P., Gorka Sz. (Bodrogváry)

  ASE: Dunn 19/3, Medve 6/6, Barnies 21/6, Will 7/3, Tóth 15.
Csere: Eilingsfeld 12, Robinson 5/3, Kovács 13/9, Illés -.
Vezetőedző: Schmidt Béla 

MTE: Perry 7, Channels 12/6, Ferencz 12/6, Dickerson 12/3, Duinker 9.
Csere: Katura 15/9, Tóth N. 4, Lakosa -,.
Vezetőedző: Teo Cizmic

Kipontozódott : - ill. Perry

 

A sérüléssel bajlódó Eilingsfeld helyére Will került be a kezdőbe, kényszerű lépés volt ez, de meg kellett próbálni, elvégre tavaly Szombathelyen elég sokat szerepelt ezen a poszton Will Tomi. A vezetést a vendégek szerezték meg az első támadásból, ám erre gyors öt ponttal válaszoltunk Tóth és Medve révén. Ez jó alapot szolgáltatott a találkozóhoz, mert hiába egyenlített egy hármassal Channels, a következő két percben futottunk egy 11-0-ás sorozatot, mely során Barnies és Will is beemelt egy-egy hármast. Időt is kért Teo Cizmic, volt mit átbeszélni játékosaival. Jól is jöttek ki a folytatásra, öt gyors ponttal folytatták a meccset, észnél kellett lennünk. Szerencsére nem omlottunk össze, és még ha a Körmend el is kapta a fonalat, annyira azért futotta erőnkből, hogy mi zárjuk előnnyel az első negyedet.

A második negyedre megérkezett Kovács Ákos is, aki rögtön jó védekezéssel, gólpasszal majd triplával jelentkezett, lökve egy nagyot a csapat szekerén. Kellett is a "nitró", mert nagyon ment a vasi gárda, több mint 50 százalékkal lőtték a hármast, de közelről sem nagyon hibáztak. Közben Tóth Ádám is visszatért a pályára, és Eilingsfeld Janival karöltve nekiláttak az ellenfél demoralizálásának, ketten együtt tíz ponttal terhelték meg a körmendi gyűrűt az első négy percben. Ismét jött a vendég időkérés, ám ezúttal a folytatásban is mi domináltunk, előbb Kovács szórt be egy újabb hármast, majd Tóth Ádám fejezett be parádés mozdulattal egy akciót, tizennégyre növelve a fórt. A piros-fekete gólcsendet Duinker törte meg, faulttal együtt tett vissza egy támadólepattanót, ami kirántotta az apátiából társait, be is jöttek tízen belülre. Mi továbbra is jól játszottunk, és domináltuk a meccset, de ebben az időszakban valahogy semmi nem akart összejönni, minden kétes szituációból mi jöttünk ki rosszul, és bár ilyet még feltételezni is botorság, de mintha a bírói ítéletek se nekünk kedveztek volna. Az ölébe hullott lehetőséggel azonban a Körmend sem tudott élni, így a félidőben mondhatni magabiztos, tizenkét pontos előnnyel vonultunk pihenőre.

Duinker révén vendégek jegyezték az első kosarat, erre a következő támadásból Robinson felet egy hármassal, amely forgatókönyvvel a meccs végig is kiegyeztünk volna. De hogy ezt követően Tóth kiosszon egy blokkot, majd Dunn is beszórjon egy hármast, arra szavak sem nagyon voltak. Persze azért a kosárlabda nem olyan játék, hogy az ellenfél ne találjon be, így meglepetésként senkit nem ért, mikor előbb Perry, majd Channels is eredményes tudott lenni. A hangulat is kezdett alakulni, Tóth Ádámról már rég tudtuk, hogy nem közönség kedvenc Körmenden, de hogy most sem közeledtek egymáshoz a felek a megbékélés jegyében, az is biztos. Persze mi ezt annyira nem bántuk, mert Ádi sziporkázott, a vasi centerek pedig nem igen tudtak mit kezdeni vele. Az előny is egyre hízott, mikor Teo Cizmic magához szólította fiait, már tizennyolcra rúgott. Közben az indulatok is kezdtek elszabadulni, a felek sorra vitatták a bírói döntéseket, több alkalommal úgy tűnt, jogosan. Közben Schmidt Bélára egy technikait is ráfújtak a sporik, majd némi videózást követően helyben hagyták az általa - a meccs hangulatához mérten - hevesen vitatott ítéletet. A Körmend már tizenkettőn járt, ám ekkor Kacsa beszórt egy lélekemelő hármast, megtörve a sokkot, és bár az MTE így is feljött tízre a játékrész végére, az még mindig komolynak mondható előnynek tűnt.

Medve rontott hármasával indítottuk a záró felvonást, szerencsére a vendégek is rontottak. Tóth Ádi erőszakosságának köszönhetően mehetett a vonalra, ahonnan nem is hibázott, ráadásul Eilingsfeld Jani is kiharcolt egy faultot, így megint mi jöhettünk. Óriásit küzdöttek a srácok, csúsztak-másztak minden labdáért, nagyon akarták a sikert. A percek csigalassúsággal teltek, és bár mindenki az órát nézte, nagyon messze volt még a vége. Két perc elteltével ismét a vendégek kértek időt, ám a differencia így is visszakúszott előbb tizenhatra, majd tizennyolcra, miután Dunn is "beindult" kicsit. Ehhez ráadásul az is párosult, hogy a Körmend az első 250 másodpercben nem tudott betalálni, ami - valljuk be - egyáltalán nem volt hátrány. Aztán Ferencz Csaba ugyan megtörte az "átkot", de akkor már teljesen mindegy volt. A különbség előbb húsz fölé nőtt, majd azt is elhagyta, a csapat pedig látványosan élvezte a játékot. A meccset végül kiütéssel nyertük, és a Körmend veretlenségét elvéve feljöttünk a tabella második helyre. Szép volt fiúk!

 

Fotó: Molnár Gyula