
Egy korszak lezárul, Kovács Ákos befejezi aktív sportolói pályafutását. Kacsa 2009-ben, a húszas évei elején az Univer Kecskeméttől került az Atomvárosba, ahol az első etapban 2017-ig, majd egy rövid fehérvári kitérőt követően 2018-tól 2025-ig volt az aktív rotáció tagja. Csapatkapitányunk több, mint 470-szer öltötte magára a piros-kék szerelést, karrierje során az NB I. A-csoportban pedig több, mint 530 mérkőzésen lépett pályára. Ákos nem szakad el teljesen a klubtól és a kosárlabdától sem, új pozícióban próbálhatja ki magát a Gesztenyés úton.
„Visszagondolva a 18 szezonra, amit lejátszottam, nyugodt szívvel és boldogan teszek pontot a játékos karrierem végére. Amikor 2007-ben először léptem pályára az NB I-ben, a nevelőegyesületem az Univer KSE színeiben, egy Dombóvár elleni alapszakasz mérkőzésen még nem gondoltam, hogy 2025-ben is a pályán leszek majd. Akkor még csak a bajnokság második felében csatlakoztam az első csapathoz, ez után pedig még egy teljes szezonban voltam a Kecskemét játékosa, mielőtt 2009-ben az ASE-hoz kerültem. Pakson sok panaszra nem lehetett ok, az első hét szezonban nem hiányoztunk a rájátszásból, hatszor bejutottunk a legjobb négy közé, kétszer még döntőt is játszottunk. A Magyar Kupában is gyűjtöttünk pár érmet, de sajnos az arany egyik fronton sem jött össze. Ebben a periódusban jó pár emlékezetes meccset-párharcot vívtunk, a 2010-es Körmend elleni elődöntő biztos örök emlék marad, ahogy 0-2-ről fordítottunk és jutottunk döntőbe. A Székesfehérváron eltöltött egy évem is hasonlóan eredményesen sikerült, főleg az ottani nemzetközi szereplés marad emlékezetes számomra. Utána már az érmekért szóló harcokba nem igazán tudtunk beleszólni, egyedül a Covid miatt félbeszakadt szezon lehetett volna kivétel. Az utóbbi években pedig háromszor is lemaradtunk a rájátszásról, sőt a kiesés ellen is kellett játszanunk, ami talán az egyik legnehezebb feladat. Frappáns lett volna az ASE-s pályafutásomat keretbe foglalni és döntővel zárni az utolsó szezont, de a két megszerzett bronzérem se rossz zárásként. Összeségében nem lehetek elégedetlen azzal, ahogy alakult a pályafutásom, szereztem 10 érmet, részese voltam nagyon jó csapatoknak, közösségeknek, persze jó lett volna egy bajnoki vagy kupa győzelmet ünnepelni, de rossz szájízem nincs emiatt, hogy ez nem jött össze. Egy fejezet ezzel lezárult, de a kosárlabdától nem szakadok el teljesen, az ASE utánpótlásában vállalok szerepet, talán ragadt rám valami az évek alatt, amit át tudok adni a következő generációnak.”
-nyilatkozta Ákos.
„Első sorban szeretném megköszönni Kovács Ákosnak az elmúlt másfél évtizedet, úgy gondolom beleírta magát az ASE történelmébe. Azt a tapasztalatot és tudást, amit ő szerzett mindenképpen szerettük volna hasznosítani. Nagy örömünkre Ákos nyitott volt a kérdésre, ami abból is látszott, hogy időközben befejezte az edzői tanulmányait. Kacsa az idei évtől másodedző lesz egy korosztályos csapatunknál, úgy gondolom új lendületet tud vinni a teljes utánpótlásunkba, gondolataival és észrevételeivel pedig emelni fogja a színvonalat. Ehhez a klub minden támogatást meg fog adni, kívánom, hogy sikeres kosárlabda szakember váljon belőle.”
-mondta Gulyás Róbert szakosztályelnök
Köszönünk mindent Kacsa és természetesen sok sikert kívánunk az edzői pályafutásodhoz is!






