
Atomerőmű SE – Naturtex-SZTE-Szedeák 90-51 (24-13, 25-14, 27-5, 14-19)
Paks, ASE Sportcsarnok
V.: Benczúr T., Gál J., Fodor A. (Várhalmi Zs.)
ASE: Roberson 12/12, Medve 2, Körtélyesi 12/3, Szabó 9/3, Jones 11.
Csere: Dugat 14, Baki 5/3, Eilingsfeld 7, Kovács 7/3, Tóth 9, Antóni 2.
Szeged: Jeremirov 13, Vágvölgyi 11/3, Molnár A. 2, Ciric -, Balaban 6.
Csere: Wirth 3/3, Csorvási L. -, Molnár B. -, Kiss Zs. 14/6, Révész -, Kuntic 2.
Nem finomkodtak egymással a csapatok, dörögtek a fegyverek az első két percben rendesen, 120 másodperc alatt már 5 kosáron voltak túl a felek. Szerencsére a kezdeti rohanásból mi jöttünk ki jobban, négy perc után már nyolc ponttal vezettünk, főként Jarrod Jones jó középtávolijainak köszönhetően. Jött is szegedi időkérés, ám a játék képe nem sokat változott, továbbra is kézben tartottuk a meccset. Medve Máté és John Roberson remekül szolgálta ki a társakat, ketten együtt már hét gólpassznál jártak a negyed hajrájában, a végét pedig meg is nyomtuk kicsit, így tizenegy ponttal mi vezettünk dudaszó felharsanásakor.
Roberson harmadik hármasa nyitotta a második negyedet, majd egy-egy gólpasszt is kiosztott előbb Jonasnak, majd Bakinak is, Meg kell hagyni, ihletett formában kosarazott játékmesterünk. Jött is az újabb szegedi időkérés, ám ezt követően sem róluk, hanem Dugatról szólt a játék, aki két akciót is szépen fejezett be, húsz fölé növelve előnyünket. Szenzációsan játszott a csapat, mindenki tette a dolgát, és szebbnél szebb kosarakkal szolgálta ki a csapat közönséget. Zúgott is a vastaps, különösen Eilingsfeld János palánkszaggató zsákolásakor tört ki az ováció. A negyed végén a korábbi paksi ikon, Kiss Zsolt is beemelt egy hármast, de így is huszonkét ponttal vezettünk a szünetben.
Kihagyott dobások és eladott labdák vezették fel a második félidőt, majd Körtélyesi hármasa végre a gyűrűben landolt, és megtört a gólcsend. A védekezésünk továbbra is nagyon rendben volt, szinte csak büntetőből volt képes betalálni az ellenfél. És hát nem véletlenül mondják, hogy a jó támadás alapja a védekezés, ezen az estén a támadóoldalon is kimondottan jól teljesítettünk. Amikor pedig Tóth Ádám labdát szerzett, és egyedül végigvíve zsákolt egy szépet, zúgott a tapsvihar. Az előnyünk közben elérte a harmincat is a negyed derekán, a fiúkon pedig nem látszott, hogy szándékukban állt volna lassítani. Egy perccel a negyed vége előtt a negyven pontos előny is megvolt, hátradőlve várhattuk a záró felvonást.
Az utolsó negyedre már nem sok eldöntendő kérdés maradt, és még ha a mieink nem is parádéztak ebben a játékrészben, de így is magabiztosan tartották a korábban megszerzett előnyt. A mestertől mindenki lehetőséget kapott, és mindenki élt is vele, még a 18 éves Antóni is betalált. Természetesen egy-két szép jelenet erre a 10 percre is jutott, a nézők pedig ezúttal elégedetten térhettek haza, hiszen a kötelező mellett szép játékra is futotta a kedvencektől.
Fotó: Molnár Gyula





