Parádésan kezdtük a mérkőzést, Szabó és McGruder révén a festékből és a hárompontos vonalon túlról egyaránt eredményesek tudtunk lenni. A túloldalon Hendlein és Davis, azaz a palánk alatti kettős iparkodott „jó” szokásához híven, ketten együtt be is termeltek 15 pontot a negyed során. Azonban az ihletett formában játszó Szabó vezette piros-kékek ellen ez csak a meccsben maradáshoz volt elég. Látványosan és szépen játszottak a mieink, remek kosarakat szereztünk kidolgozott figurák után, így a 34 dobott pontunk sem volt túlzás a negyed zárásakor.
Az első negyedben diktált iram fenntartása szinte lehetetlen volt, így a várakozásoknak megfelelően le is lassítottunk kicsit, de az eredmény tartása, sőt a különbség lassú növelése azért nem okozott gondot. Elsősorban McGruder jeleskedett, a mezőnyből és a büntetővonalról egyaránt pontosan célzott az amerikai, de szerencsére a csapat többi tagja sem tétlenkedett: Jones, Kovács, Vaughn és Eilingsfeld is eredményes volt a negyed során. A túloldalon figyelmeztető jel volt, hogy a hétvégén nyolc triplát is beverő Puljko itt is elsüllyesztette az elsőt, őriztük is szorosan, nehogy belelendüljön.
A szünetet követően ismét a jobbik, azaz az első negyedben látott arcunkat mutattuk: gyorsan, dinamikusan kosaraztunk, szép támadásokat vezettünk, amelyek révén rendre eredményesek is voltunk. McGruder összeszedett mindent, ami a keze ügyébe került, és ha az esetleg az ellenfél gyűrűjének közelében történt, akkor szépen vissza is tette azokat. A negyed derekára 23 ponttal megléptünk, ám ekkor feltámadt a Kaposvár, és pillanatok alatt feljöttek tizenhatra. Sokakban felrémlett az Alba elleni forgatókönyv egy pillanatra, ám ekkor Jones bemutatott egy bődületes nagy szerelést, majd a túloldalon beszórt egy duplát, átlendítve társait a holtponton.
A záró felvonásra gyakorlatilag eldőltek a dolgok, igazából már csak a különbség volt kérdés. A Kaposvár küzdött becsülettel, különösen Davis dicsérhető, aki az egész mérkőzés során jól és agilisan játszott, és ha a többieknek nem is ment, ő azért mindent megtett. A meccset megérdemelten nyertük meg, és bár a negyed közepén kicsit kiengedtünk, de a győzelem – ezúttal – nem forgott veszélyben. A végét még meg is nyomtuk egy kicsit, így a nézők is jó szájízzel térhettek haza.
Atomerőmű SE – FORTRESS Jászberény
90-66
(34-22, 14-10, 25-22, 17-12 )
Paks, ASE Sportcsarnok
V.: Benczur, Szabó G., Sallai (dr. Páli)
ASE: Vaughn 10/6, McGruder 22, Körtélyesi -, Szabó 13/9, Jones 17.
Csere: Medve 2, Markovic -, Kovács 6, Tóth 10, Eilingsfeld 10, Kerpel-Fronius -, Illés -.
Vezetőedző: Branislav Dzunic
JKKK: Hinnat 4, Fodor 12/6, Puljko 6/6, Hendlein 13/3, Davis 20.
Csere: Jancikin 5, Drahos 2, Horváth 4, Benke -, Kovács S..
Vezetőedző: Fekete Ádám
Dzunic Branislav: Az elején több triplánk is beesett, és ez önbizalmat adott a csapatnak. A védekezésünk az egész meccsen rendben volt. Gratulálok a fiúknak, ismét sok energiával játszottak.
Fekete Ádám: Gratulálok a Paksnak, jobban játszottak. Mi egy fáradt csapat benyomását keltettük. Megpróbálunk frissíteni, és három nap múlva Kecskeméten egy jó meccset játszani.
