Teo Cizmic: "Most már fel tudunk állni"

Határozottan jobban nézünk ki mostanában, mint korábban, és bár még nem vagyunk abban az állapotban, amelyben látni szeretném a csapatot, ez már elég ahhoz, hogy érdemi ellenfelek tudjunk lenni bárki számára. Hogy mi történt? Egyrészt nagyjából ennyi időre volt szükségünk ahhoz, hogy Ryan és Talor formába lendüljön, és valóban segíteni tudjon rajtunk, másrészt pedig talán mostanra lehet elmondani, hogy a csapat összeállt és a játékosok érzik egymást a pályán. Egyre több az összjáték, egyre jobban érzik egymás és ez a pályán is megmutatkozik. Jobban harcolnak és határozottan több energiával játszanak, mint korábban. Összességében úgy érzem végre támadásban és védekezésben is megtalálta mindenki a helyét, ez pedig egy felől győzelmeket hozott, más felől pedig a csapat körüli atmoszféra is egyre jobb lett. Persze most is benne van a pakliban, hogy hozunk egy rossz meccset, mint például a Szeged ellen, amikor több problémával is küzdöttünk, de a lényeg, hogy most már fel tudunk állni, amint azt a Körmend ellen is bizonyítottuk. A játékosok most már sokkal jobban hisznek magukban és egymásban, mint akár csak egy-két hónappal ezelőtt.

Ami a játékunkat illeti, valóban sokkal több gólpasszunk és hármasunk van mostanában, de nem gondolnám, hogy ezt valamiféle taktikának kellene neveznünk. Egyszerűen csak sokkal magabiztosabban kosárlabdázunk, ez pedig tiszta helyzeteket eredményez. De nem csak a hármasokon múlik a dolog, az utóbbi meccseken ugyanis a gyorsindításaink száma is megnőtt. Ez mind-mind annak következménye, hogy a játékosok végre hisznek és bíznak egymásban, addig járatják a labdát, amíg az tiszta helyzetben nem talál valakit.

Két meccsünk van hátra az alapszakaszból, és összességében úgy vélem, most jóval előnyösebb helyzetben vagyunk, mint korábban. A számolgatást nem szeretem, és általában nem is szül jó dolgokat, ha a játékosok matekozni kezdenek. Megpróbálunk mindig csak a következő mérkőzésre koncentrálni, minden meccsen keményen játszani és a maximumot nyújtani, ez az egyetlen módja az előrelépésnek. A Kecskemét ellen pont ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint azt a Körmend, a Pécs vagy bármely másik meccs előtt felvázoltam: egyszerűen nincs más választásunk, mint nyerni. Tisztességesen felkészülünk most is és megpróbálunk jól szerepelni. A Körmend és a Pécs ellenit meg is nyertük, köszönhetően annak, hogy a játékosok végrehajtották azt, amit a meccsre való felkészülés során elterveztünk. Miért nem tarthatna tovább a jó sorozatunk, miért nem őrizhetnénk meg a jó formát, hangulatot és csapaton belüli kémiát, miért ne nyerhetnénk a Kecskemét otthonában?

A Kecskemétet egyébként jó kis csapatnak tartom, melynek kulcsjátékosai hosszú évek óta együtt játszanak, biztosan nem lesz egyszerű dolgunk ellenük. Az összeszokottság miatt mindig, minden szituációban tudják, hogy mit kell játszaniuk, meg is szenved velük minden csapat rendesen. Nekünk is csapatként kell játszanunk, támadásban és védekezésben egyaránt, ha nyerni akarunk. Ellenük nem lehet egy játékosra fókuszálni, mert az említett összeszokottság miatt, ha valakit ki is veszel a játékból, mindig akad, aki a helyére lép.

Legutóbb Pécsre nagyon sok szurkolónk kísért el minket, ami rengeteget jelentett számunkra, támogatásukkal nagyban hozzájárultak a győzelmünkhöz. Ha látod, hogy ennyien eljönnek szurkolni neked, az extra energiákat szabadít fel benned, élvezed azt a szenzációs érzést, hogy miattad vannak ott azok a szurkolók. Másrészt ez felelősséget is jelent a játékosok számára, hiszen azzal, hogy miattuk utaztak el valahova, még inkább bizonyítaniuk kell, még jobban oda kell tenniük magukat. Nagyszerű az a kötelék, ami az elmúlt időszakban a csapat és a szurkolók között kialakult. Nem tudom, mikor kezdődött pontosan, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mennyit jelent a klub és a játékosok számára egyaránt. A jelenség oka talán az lehet, hogy a szurkolók is látják, hogy ilyen változáson ment keresztül a csapat, hogy együtt vannak a srácok és hogy mekkora energiával játszanak. Nagy titok nincs, minden a pályán kezdődik. A játékosoknak meg kell mutatniuk, hogy érdemesek a szurkolók bizalmára. Amint látják, hogy mindent beleadsz, ott fognak állni és támogatni. Remélem, csütörtökön Kecskemétre is minél többen elkísérnek bennünket és segítenek kiharcolni egy újabb nagyon fontos sikert.

Fotó: Molnár Gyula