Hosszabbításban nyertük Kaposváron

NB1 - Alapszakasz, 14. forduló
Kaposvári KK - Atomerőmű SE
102-107
(18-22, 28-19, 20-16, 24-33, 12-17 )
(18-22, 46-41, 66-57, 90-90, 102-107 )

KKK: Ubilla 26/6, Baki -, Puljko 20/12, Hendlein 16, Spica 17.
Csere: Horváth -, Benke 16/12, Fodor 7/3, Grebenár -.
Vezetőedző: Kmézics Zorán

  ASE: Dunn 16/6, Medve 7/3, Barnies 17/15, Eilingsfeld 13/3, Tóth 18.
Csere: Kovács 11, Robinson 18/3, Will 7/3. 
Vezetőedző: Schmidt Béla 

 Kipontozódott : Puljko (45.) ill. -

Az édesapja betegsége miatt hazautazó Watkins nélkül vágtunk neki a somogyi túrának, ami nem ígérkezett könnyűnek. A labdát a Kaposvár hozta el, és Ubilla révén az első kosarat is ők jegyezték, ám Tóth és Barnies találataival hamar fordítottunk. A Kaposvár ebben az időszakban rengeteget próbálkozott kívülről, szerencsére mérsékelt sikerrel. Nem úgy, mint nálunk Tóth Ádám, aki a lejáró támadóidő szorításában, félfordulatból szórt be egy hármast, amit ráadásul Medve is megfejelt egyel, így a hetedik percben már kilenc pont volt az előnyünk. Gyorsan időt kért Kmézics Zorán, ami hozott is némi fellendülést a hazaiak játékában, elsősorban a triplák terén, melyekből három is beesett a hátralévő időben.

A második negyedre a Kaposvár jött ki jobban, egy perc alatt ki is egyenlítettek, majd a vezetést is átvették, megint csak Ubilla révén. Ahogy azt már előre sejtettük, a meccs egyáltalán nem volt könnyű, dacára a csapatok tabellán elfoglalt helye közti komoly különbségnek. Hvorje Puljko ráadásul vérszemet kapott, az első néhány kihagyott kísérlete után elkezdtek behullani a dobásai, vállalt is becsülettel. Sajnos a játékunk elég estleges volt, nem mondhatni, hogy túlságosan kiforrott akciókat vezettünk volna, de legalább Robinson elkezdett bejönni és a negyed derekán dobott hét pontjával ki tudtunk egyenlíteni. Sőt, pár pontos előnyt is ki tudtunk építeni, ám a remekül játszó Puljko vezérletével a záró percekre ismét összekapta magát a somogyi alakulat, és remekül játszva öt pontos fórral zárták az első félidőt.

Benke Szilárd triplája nyitotta a második félidőt, ott folytatódott minden, ahol korábban abbamaradt. A Kaposvár okosan játszva növelgette előnyét, mi pedig továbbra is szenvedtünk, minden pontért vért kellett izzadnunk. Schmidt Béla magasemberek hiányában egészen extrém dolgokkal is megpróbálkozott, előfordult hogy a Kovács - Dunn - Medve - Robinson - Eilingsfeld sorral voltunk fent, melynek minden tagja két méter alatti volt. Sajnos a helyzeten ez sem segített, a Kaposvár továbbra is tartotta előnyét, mi pedig nem tudtuk kihasználni az alacsony játékosaink gyorsaságát, és mivel a külső dobásaink sem jöttek, egyre reménytelenebb volt a helyzetünk. A negyed végére Robinsonnál ismét jött hullám, amely ezúttal magasra emelte, és újabb öt pontjával tízen belülre hozott minket.

Robinson és Kovács kosaraival faragtuk a hátrányt a záró felvonás kezdetén, fel is jöttünk négyre. Sajnos a remekül játszó Benke Szilárddal továbbra sem bírtunk, beszórta negyedik hármasát is, tovább lökve egy nagyot csapata szekerén, hétre növelte a differenciát. Ettől mintha vérszemet kaptunk volna, Barnies végre betalált a vonalon túlról is, a többiek pedig tették a dolgukat, a 35. perc végére pedig - az egész meccsen gyengélkedő Dunn kosarával - visszavettük a vezetést! Keverték a kártyákat az edzők, nálunk Will szállt be egy fontos duplával, kellett nagyon. Fej-fej mellett haladtak a csapatok, néggyel a vége előtt 79-79 állt a táblán. Itt kicsi megtorpantak a csapatok, másfél percig nem esett kosár, majd Dunn dobott egy lélekemelő hármast! Sajnos ekkor a videóbíróval megtámogatott sporik egy igen véleményes sportszerűtlent ítéltek Barnies ellen, amiből négy pontot szerzett a Kaposvár. Erre is volt válaszunk, Will Tomi, majd Troy Barnies is triplát dobott, és bár közben Ubilla is betalált, mikor Kmézics mester időt kért, mi vezettünk három ponttal! 15 másodperc volt vissza, már csak ki kellett védekeznünk, ami sikerült is, mármint elsőre, mert utána Ubilla a végső dudaszó megszólaltával egy időben kiegyenlítette az állást, így jöhetett a hosszabbítás.

Spica és Barnies kosárváltása indította a ráadást, de míg előbbi dupla, addig utóbbi tripla volt! Amit Eilingsfeld megtoldott még eggyel, ráadásul a következő támadásban Kovács labdáját is a gyűrűbe húzta, négyre növelve a paksi fórt! Majd Dunn tett hozzá még kettőt büntetőből, két perccel a vége előtt hattal mentünk. Troy Barnies ekkor már nem tudott hibázni, így hiába lopta a távolságot a Kapos, Troy újabb és újabb hármasokkal jelezte, hogy itt ma csak egy csapat nyerhet! Nem is volt már visszaút a hazaiaknak, megnyertük a mérkőzést, és ezzel nagy lépést tettünk azért, hogy a legjobb négyben zárjuk az alapszakaszt.

Szép volt fiúk!!!

Fotó: delfinek.hu