Izgalmas végjáték után mi örülhettünk

NB1, Alapszakasz - 3. forduló
Zalakerámia ZTE KK - Atomerőmű SE
72-77
(11-25, 19-12, 26-15, 12-25)
Zalaegerszeg, 2017.10.11.
V.: Cziffra Cs., Pálla Z., Frányó P. (dr. Gincsai)

ZTE: Vaughn 12/6, Horváth 14/6, Benke 18, Szabó 18/3, Radic -.
Cs.: Mohácsi 5/3, Jeffers 2, Kis 3/3.
Vezetőedző: Bencze Tamás

ASE: Hinds 17, Allen 18/6, Barnies 9/3, Eilingsfeld 13/6, Ogunyemi 8.
Cs.: Ruják 4, Medve 8/3, Garamvölgyi -.
Vezetőedző: Teo Cizmic

Bár Allen büntetőivel mi kezdtünk jobban, a ZTE rögtön hét ponttal válaszolt erre. Fel is rémlett a debreceni meccs forgatókönyve, szerencsére Eilingsfeld és Allen egy-egy hármassal gyorsan megnyugtatta a társakat. A ZTE a következő nagyjából 5 percben nem is tudott hozzá tenni többet, mint egy Szabó-triplát, ellenen nálunk működött a gyors játék, ráadásul ezúttal a labda is járt, Allen Ogunyeminek lőtt zsugája élményszámba ment. Látszott, hogy a négy nappal ezelőtti vereség után igyekeztünk felismerni és javítani a hibákat, nagyjából sikerrel. 10-16-nál kért időt Bencze Tamás, de ez sem segített csapatán, a hátralévő négy percet 9-1-re nyerve tizennégy pontos előnyt alakítottunk ki a negyed végére.

A játék képe a második negyedre sem változott sokat, a gyors embereink teremtette lépéselőnyt kihasználva rendre átrobogtunk az ellenfélen, amely nem tudott erre reagálni. Barnies, Medve, Ogunyemi is tiszta helyzetig jutott, nem is hibáztak, a különbség pedig már húsz körül járt. Benke Szilárd vette hátára csapatát, betörésből talált be kétszer is, a ZTE pedig elkezdett kapaszkodni. Egészen tizenháromig feljöttek, amikor időt kértünk, jobb megelőzni a bajt. Részben sikerült is, ám hiába lassítottuk le hazaiakat, a zóna ellen szenvedtünk támadásban. Le is olvadt tízen belülre a különbség, köszönhetően Szabó és Benke találatainak. Sajnos támadásban nagyon megállt a tudományunk, nyoma sem volt az első negyedben bemutatott dinamikus játéknak, így nem meglepő, hogy a ZTE – lefelezve az első tíz perc utáni különbséget – simán nyerte a negyedet.

Rengeteg elrontott helyzet után, több mint két perc elteltével Vaughn szerezte a második félidő első kosarát, ezzel is közelebb került a Zalaegerszeg. Felváltva estek innentől a kosarak, gyakorlatilag minden erőnk arra ment el, hogy tartsuk a lépést a hazaiakkal, de mivel ott elkezdtek esni – pl. Vaughn és Kis révén - a távolik is, szép lassan olvadt az előny, majd a 26. percben utol is ért minket a kék-fehér alakulat, majd egy támadással később - Benke duplájával - a vezetést is átvette. Teo Cizmic forgatta a csapatot, de nem sikerült megtalálni a nyerő ötöst, pedig volt hogy Hinds és Allen is a padon ült és Medve játszott kettest, illetve olyan is, hogy három kisemberrel voltunk fent. A végén már héttel is ment a ZTE, mikor Medve betalált a vonalon túlról, ezzel négy pontra faragtuk a hátrányt a záró felvonás előtt.

Az utolsó negyedben aztán mintha kicsit összekaptuk volna magunkat, legalábbis több labdát is szereztünk védekezésben, más kérdés, hogy pontokra csak egy részt tudtuk váltani, így bár ott toporogtunk a ZTE sarkában, utolérni nem sikerült őket. Legalábbis addig nem, amíg előbb Hinds majd Eilingsfeld oda nem állhatott a vonalra, ahol egy-egy büntetőjüket értékesítve ledolgozták a két pontos hátrányunkat. A meccs ebben az időszakban minden volt, csak szépnek mondható nem, fault-fault után érkezett, szinte csak büntetőket dobtak a felek. Pedig volt még idő bőven, de egyik csapat sem akart könnyű kosarat engedni a másiknak. Sajnos nekünk azért néha összejött, Benke legalábbis toronymagasan idei legjobb meccsét játszva, mint forró kés a vajon, úgy gyalogolt át időnként a védelmünkön. Egy pontos hazai előnynél, két perccel jártunk a vége előtt, mikor időt kértünk, majd kivédekeztünk egy támadást és fordulásból Allen triplát szórt! Sőt, még a következő támadást is kivédekeztük, ám Allen ellen sportszerűtlen faultot ítéltek. Mohácsi egyet dobott be, majd megint kivédekeztük, így 26 másodperccel a vége előtt mi támadhattunk. Ekkor előbb Barniest, majd Hindset faultolták, és mivel egyikük keze sem rengett meg, végül behúztuk ezt a roppant fontos győzelmet.

Fotó: Molnár Gyula
Slide: bb1.hu