A bajnokság lefújása után amerikai légiósaink hazarepültek az Egyesült Államokba, magyar játékosaink pedig a családjukkal próbálják átvészelni ezt a nehéz időszakot. Üres a csarnok, nincsenek edzések, mérkőzések, mindenki a folytatásra vár. Megszólaltattuk játékosainkat, hogy meséljenek mivel töltik a mindennapokat és mit gondolnak a kialakult helyzetről.
#0 Shannon Evans:
"2-3 mérföldet futok minden nap, amit egy 30 perces hasizomgyakorlat követi, majd egy kis súlyzózás. A vírushelyzet miatt minden edzőterem zárva van, így a lehetőségek leszűkültek. Sajnos dobógyakorlatokat nem tudok csinálni, így jelenleg csak a kondícionális gyakorlatokra fókuszálok."
#1 Nick Faust:
"Próbálok aktív maradni, legyen szó futásról, fociról, amerikai fociról vagy súlyemelésről. Minden edzőzeterm zárva tart, így én is otthon próbálom magam formában tartani és napról-napra előre haladni az edzésprogramomban. Egészségesebben étkezem és a konyhában is egyre jobban helyt állok."
#3 Omar Calhoun:
"Nem mozdulok ki a lakásból egyáltalán, itthoni edzésprogramokat csinálok, próbálok minél aktívabb maradni. Normál esetben egyszerűnn lemenni a konditerembe vagy dobóedzéseket csinálni a csarnokban, de a pandémia miatt most megpróbálom a maximumot kihozni az itthoni edzésekből és természetesen távol tartom magam mindenkitől."
#4 Lóránt Péter:
"Heti 4-5 edzés mellett mi csak itthon vagyunk, mindent rendelünk és így ki se mozdulunk. Emi a kislányunk csinál nekünk egész napos progikat, körülötte forgunk egész nap, a rosszban a jó hogy nagyon sokat vagyunk együtt. Mindenkinek jó egészséget kívánunk!"
#5 Justin Jackson:
"Nagy szívás, hogy ilyen hirtelen vége lett a bajnokságnak, úgy érzem remek csapatunk volt és a kémia is jól működött, mindenkire úgy tekintek, mintha a testvérem lenne a teamben. Nagyon hiányoztok, igyekszem formában tartani magam, reggelente futóedzéseket tartok. Remélem mihamarabb átvészeljük ezt a helyzetet, szeretlek titeket, hamarosan találkozunk!"
#6 Kovács Ákos:
"A kényszerpihenő alatt is próbálom aktívan tölteni a napokat amennyire a helyzet engedi. A csarnokba továbbra is be tudunk menni egyenként, ami nagyon jól jön, főleg, ha az időjárás nem teszi lehetővé a szabadtéri mozgást. Szerencsére mostanában tavaszias az idő, úgyhogy a biciklinkbe már beletettünk pár száz kilométert a feleségemmel az elmúlt napokban. Próbálom minimálisra redukálni az emberekkel való érintkezést, a boltokba járást, nagyrészt itthon vagyok, de azért remélem, hogy teljes kijárási tilalom bevezetésére nem lesz szükség. Bízom benne, hogy a járvány itthon nem lesz olyan mértékű, mint például Olasz-, vagy Spanyolországban, és pár hónapon belül túl leszünk rajta. Remélem, hogy a következő szezonra nem lesz kihatással, és addigra rendeződni fog a helyzet. Addig is mindenki vigyázzon magára!"
#7 Eilingsfeld János:
"Próbálunk a kialakult helyzethez maximálisan alkalmazkodni és betartani a kormány álltal hozott szabályokat. Délelőtt és délután kimegyünk a feleségemmel Anitával és kislányommal Míneával az ürgemezőre egy nagy sétara, ahol szerencsére elég nagy a terület ahhoz, hogy elkülönülve tudjunk játszani, ami legtöbbször bújócskázás és kergetőzés! Ezen kivül pedig a nap többi részét otthon töltjük!"
#11 Horváth Kristóf:
"Először is, őszintén remélem, hogy mindenki jól érzi magát, minden családtagja egészséges és jelen helyzetre tekintettel az idősebbjeinkre fokozott figyelmet forditunk, amiben tudunk, segítsünk Nekik! Nem egyszerű helyzet a mostani, hiszen aki teheti, a négy fal között marad, és megpróbálja megóvni magát, és a körülötte élőket a vészelyhelyzettől. Ennek ellenére ami engem illet, szeretném itt is megragadni a lehetőséget, hogy megköszönjem mindazoknak, akik hittek bennem, támogattak a fél éves rehabilitacióm során; kezdve a szakvezetestől, a velem foglalkozó szakembereken át a csapattársakig, szurkolókig, de nem utolsó sorban a családomnak! Probálom a pozitív oldalát nézni, hiszen márciustól elkezdtem a csapattal dolgozni, folyamatosan igyekeztem ledolgozni a hátrányt, de sajnos onnan fenntről közbeszóltak. Vallom, hogy minden okkal történik! Fontosnak tartom, hogy megmaradjon az a napirend, ami alapján eddig is tevékenykedtem, fix időpontban van az ébredés, a napi rutin, az edzések, amit csak tehetek annak érdekében, hogy ne nyomja rá a bélyegét a bezártság a mindennapjaimra! Természetesen iszonyatosan monoton, de csak ez az egy lehetőségem van arra, hogy a lehetőséghez mérten formában tartsam magam! Heti 3 alkalommal edzem kétszer, korábbi edzésidőpontokban- van egy anaerob mozgás délelőtt, ami vagy szobabicikli, vagy futás kint a parkban; délutan egy erősítő edzés, amit előre egyeztetett program alapján végzek el, óriás hála és köszönet Krausz-Tyukos Anettnak mindezért, illetve az elmúlt fél év kitartó és lelkiismeretes segítsége miatt, pedig nem volt egyszerű velem, ezt higyjétek el... :-) A maradék 2 nap ötvözöm az aerob-anaerob munkát, amennyiben keményebbre sikerül a dupla terheléses nap, abban az esetben ezeken a napokon a regeneralódást elősegiő terhelés van fókuszban! Kivánom Mindenkinek, hogy egészséget megőrizze, mert együtt sikerülhet kilábalni ezen nehéz időszakból!"
#13 Kalmár Viktor:
"A mindennapjaimat igazából próbálom annyira hasznosan tölteni amennyire csak lehet. Próbálok változatosan edzeni, illetve a sérülésemből teljesen felgyógyulni, ami érzésem szerint nagyon jól halad. A jelenlegi helyzetről nehéz bármi pozitívat mondani, de sajnos nincs mit tenni, türelmesnek kell lennünk illetve nagyon óvatosnak."
#21 Pajor Dávid:
"A kialakult helyzet engem is nagyon rosszul érintett, de szerintem mindenkit a csapatbol. Nagyon sok tervem volt még erre az idényre, természetesen magammal szemben is, a bajnokság végével sajnos mindenki hazament, nehéz helyzet volt, mert már eléggé összeszokott csapattá, mondhatni családdá váltunk. Napjaimat most itthon töltöm, mivel még sokat szerettem volna fejlődni ebben a szezonban, ezért kénytelen vagyok magamat itthon karbantartani, öcsémmel kondíciónáló és labdás edzésekkel próbáljuk megtartani a formánkat, edzőim nagyon segítőkészek, mindig adnak tanácsokat. Nagyon nehéz számomra ez a helyzet, mert nagyon hianyzik a kosárlabda és természetesen a baratnőm is. Készülök a következő szezonra, hogy hasznos tagja tudjak lenni a csapatomnak."
#23 Kis Attila Raul:
"Először is szeretném megköszönni a bizalmat a klubnak és Bánénak, illetve a szurkolóknak akik kijöttek buzdítani minket. Nagyon élvezem az itt létet, szeretem a várost, tényleg csak a kosárlabdázásra kell koncentrálnom. A következő szezon meg egy nagy rejtély mindenki előtt szerintem de mindenképpen egy hasonló vagy jobb szezont szeretnék ha teljesíteni tudnánk."
#27 Valerio Bodon Vincent:
"Imádok játszani számítógépes, illetve konzolos játékokkal, megvannak hozzá a barátaim is akikkel szoktuk csapatni. Régóta úgymond hobbim ez, segit a stresszt levezetni és örömet is okoz, ráadásul egy ilyen időszakban, ahol “bezártság” van ez tökéletesen elüti az időt. Emellett természetesen a sportember alapvető tevékenysége, a mozgás. Amennyire lehet probálok fitten maradni, bár ez most nagyon nehéz. Saját testsúllyal edzek, itt a közeli parkban szoktam futni is. Borzasztó érzés számomra, hogy nincs meg az a feeling, hogy a csarnokban vagyok, parkettán állok labdával a kezemben. Hianyzik a labda, bár itt van egy kosárpark, de ugye egyrészről ezeknek a használata tiltott, nem kockáztatok. Egy dolgot tudunk jelenleg csinálni, otthon maradni, kezet mosni. Vigyáznunk kell magunkra és egymásra, komolyan kell venni ezt a helyzetet, hogy minél hamarabb vége legyen."
#33 Velkey János:
"Próbálom a helyzetet hasznos dolgokkal tölteni, hogy ne teljen el haszontalanul. Többek között tanulok főzni, minél több új dolgot kipróbálok amit eddig még nem. Edzésben is próbálom tartani magam, heti háromszor kondi edzést végzek itthon, illetve heti kétszer eljárok futni, természetes övezetbe. Kosárpályán is van lehetőségem gyakorolni, mert a kertünkben van egy pályánk. Ez idő alatt bízom benne, hogy megtanulhatjuk értékelni a dolgokat körülöttünk a legkisebb dolgoktól a legnagyobbakig.
Remélhetőleg minél előbb vége lesz ennek a vírus járványnak és újra találkozhatunk barátainkkal, illetve csaladtagjainkal kötetlenül."
#34 Raphiael Putney:
"Mint azt sokan tudjátok, minden a feje tetejére állt az USA-ban. A napi rutinom 180 fokos fordulatot vett és nagyon frusztrál az, hogy nem tudni meddig fog ez a szituáció tartani. Miután minden edzőterem bezárt otthon probálom formában tartani magam, súlyokat emelgetek, futni járok a közeli parkba, ha az időjárás kedvező. Nagyon nehéz elviselnem, hogy labda és ember nélküli edzéseket kell csinálnom, de mindent meg kell most tennünk annak édekében, hogy formában tudjunk maradni. Próbálok egészségesen étkezni, relaxálni és a következő szezonra fókuszálni."
#47 Szalai Milán:
"Mivel én már Pakson élek, nem sok időt tudtam a családommal együtt tölteni és ennek a helyzetnek a jó oldala, hogy most ezt sikerült bepotolnom.
Napjaim elég egyhangúan telnek. Legalább tudok készülni a jövőbeli vizsgákra. Zenéléssel szórakoztatom magam és persze otthoni edzéssekkel próbálok szinten maradni.
Remélem hamarosan vége a karanténnak és újra indulhat a sportélet. Már nagyon hiányoznak a srácok és a kosárlabda."
Támogassa adója 1 százalékával az Atomerőmű Sportegyesület fiataljait!
Atomerőmű Sportegyesület
Atomerőmű Sportegyesület Paks
Adószám: 19952259-2-17
Szakosztályaink által létrehozott alapítványok:
Atomerőmű Sportegyesület Kajak-kenu Szakosztály
Sporttal a Jövőért Alapítvány
Adószám: 18850831-1-17
Atomerőmű Sportegyesület Judo Szakosztály
Gyermek- és Diák Judoért Alapítvány
Adószám: 18860926-1-17
Atomerőmű Sportegyesület Női kosárlabda
Paksi Kosársuli Alapítvány
Adószám: 18858949-1-17