Első helyről várja a négyes döntőt a 2000-es csapat

Nem túl jó előjelekkel utaztunk el, mert a fordulót megelőző héten alig tudtunk edzeni. Sérülés, betegségek, iskolai próbák, diákolimpiai versenyek miatt, 6-8 fő volt edzésen, de mindig más, zömmel csak egyéni képzéseket tudtunk csinálni. Kalmár Viktor visszaesett, betegség miatt kihagyta az edzéseket, úgy volt nem is játszik. Csak pénteken, amikor látszott, hogy alig vagyunk, és több kulcsember kiesett, akkor beszéltük meg, ha tud játszik, „kímélő üzemmódban”, főleg mert kiderült a következő forduló már a döntő. Nélküle 20-25 pont és 10-15 lepattanó kiesett volna és ezt még a többiek nem tudják pótolni.

A mérkőzés reggelén is volt, aki jelezte, hogy lebetegedett, így az előjelek nem voltak túl biztatóak.  Főleg annak tükrében, hogy ismét az oroszlányi csapattal játszottunk, (akiket az első fordulóban szoros mérkőzésen éppen csak legyőztünk) és győzelem esetén a Vagány Nyulak következhettek volna,(akiket legutóbb hosszabbításban gyűrtünk le pár ponttal) míg vereség esetén a Nagykőrössel kerülünk össze a papírforma szerint. Ha nem tudunk egy mérkőzést sem nyerni, akkor sajnos az utolsó fordulót a „B” csoportban kell játszanunk és hiába voltunk eddig veretlenek csak az 5. helyen végezhettünk volna.  (Ott könnyebb ellenfelek vannak a sportérték is más.)

Tehát adott volt a célkitűzés, legalább egy mérkőzést hozni kell.

Az első mérkőzésünk nem éppen ideálisan kezdődött, mert akadozó játékkal 8:16-tal zártuk az első negyedet. Szerencsére a második ötös Dorogi Gergő és Kalmár Viktor ponterős játékával és jobb védekezéssel (pl. Tóth Kristóf) 28:10-et repesztettünk a félidőben 36:26-ra már mi vezettünk. A harmadik negyedben mindkét csapat az adott pillanatban a legjobb ötösével kezdett és továbbra is mi domináltunk (19: 14). A negyedik negyedet 15 pontos előnnyel kezdtük és mindkét oldalon a cserék is szóhoz jutottak. Inkább a küzdelem dominált és szerencsére tartottuk magunkat, a 7:8 –as eredmény nem igazán gólzáporos negyedet sejtet. Csapatjátékunk főleg az első félidőben volt jó, igyekeztünk végre az add és fuss játékot folyamatos mozgással csinálni, igaz még sokszor hibáztunk az ütemezésekkel, de végre mozgott az egész csapat! Sikerült a terv, mát biztos bent voltunk a négyes döntőben!

Atomerőmű SE – Oroszlányi SE – Oroszlánkölykök
62:48
(8:16, 28:10, 19:14, 7:8)

ASE: Rausch 6, Krasznai 4,Tarnóy D. 4, Veisz -, Jakab -,

Cs.: Kalmár 24, Dorogi 20, Tóth 4, Tarnóy Á. -, Weisz -,

A második mérkőzésnek is volt némi tétje. A győztes első helyről kezdheti a döntőt a „B” csoportból feljutó könnyebb csapattal és nagyobb eséllyel pályázik az esetleges rendezésre, na meg a presztízs, ill. a veretlenség megőrzése. Az ellenfélnél a két leggólerősebb játékos levédése volt a fő feladat és ezt remekül megoldották a Tarnóy fivérek, ill. Tóth Kristóf és Weisz Erik. Így Kalmár Vitya némileg „pihenhetett” a védekezésben, bár fájtak a térdei, a bokája és erős fejfájása is volt, de nem kért nagyobb tehercsökkentést és jól küzdött, persze folyamatosan kapott azért cserével pihenőt.

A mérkőzés első félideje némileg fordítottja volt az oroszlányi csapattal vívottnak, mert most az első ötös hozta magát, míg a második kevésbé.

Remekül, nagy szívvel és odafigyeléssel kezdett az első ötös, sokkal jobban, mint az első meccsen és főleg Tarnóy Dani találataival a 6. perc elején 13:2-re elhúztunk! Ehhez kellet a mi feljavult védekezésünk, míg az ellenfélnél ez kevésbé agresszív és szellősebb volt, és hogy mi a befejezéseknél is pontosabbak voltunk, jobban koncentráltunk. Aztán ellenfelünk némileg összeszedte magát, de 19:12 volt nekünk.

A második negyedet 16:10-re elvesztettük, bár védekezésben megoldottuk a balkezes és ponterős Láncos Krisztián védését, (8 pont, míg a második félidőben 4), de rengeteg dobást hibáztunk és a Dorogi-Kalmár duó is csak 4-4 pontot szerzett a 10-ből. Így  a félidő már szoros lett, csak 29:28-ra vezettünk.

Aztán a legjobb ötösök egymásnak feszültek és a 28. percben 39:40-re - először és utoljára -átvette ellenfelünk a vezetést. Míg a Nyulak elhibáztak két büntetőt mi bedobtunk egyet, ezzel újra egál lett, majd 6:1-re hoztuk az utolsó két percet. Ebben a negyedben Tóth Kristóf (6 pont) és Kalmár Vitya (11) voltak a pontszállítók és jól védekeztünk ellenfelünk kimondottan erős ötöse ellen.

46:41-es vezetéssel kezdtük az utolsó felvonást és négy pontot szerezve már „tetemes „9 ponttal vezettünk. De nem volt vége, mert ellenfelünk összeszedte magát, majd mi kerültünk némi hullámvölgybe, 4:11-es négy perc következett és 54:51-es szoros állás. Ennek a szakasznak csak az volt a gyógyírja, hogy Dorogi Gergő összeszedte magát, felébredt „Csipkerózsika” álmából és újra eredményesen 1:1-ezett így 8 pontot szerzett zsinórban (majd még 8-at szintén 1:1-ből). Ehhez valljuk be az is kellett, hogy ellenfelünk edzője mindenkit becserélt és játszatott, általában két ponterős játékos mellett másik három játszott. Mi jól oldottuk meg és használtuk ki, hogy Gergőt egy viszonylag gyors és ügyes, de kevésbé rutinos lány fogta, oda tudtuk neki adni a labdát és Gergő hatékonyan fejezte be az 1:1-es akcióit. Persze az utolsó öt percben már jól védekeztünk és Kalmár Viktor, Tóth Kristóf, Jakab Marci, Weisz Erik és Persze Gergő is betalált, míg ellenfelünk sok dobást rontott és a „Tarnóy brádersz” felválta, hatékonyan fogta az egyre jobban fáradó Láncos Krisztiánt. Végül fokozatosan elhúzva 72:54-re nyertünk (az utolsó negyedet 26:13-ra) és igazán mindenki megérdemelte a dicséretet.

Számomra némi meglepetésre, de annál nagyobb örömre két győzelemmel zártuk a tornát a sok nehézség ellenére. Így kedvező pozícióból az első helyről várhatjuk a négyes döntőt, amire április 13-án kerül sor, és aminek a rendezésére több csapat, köztük mi is pályázunk.

Atomerőmű SE – Vagány Nyulak
72:54
(19:12, 10:16,17:13, 26:13)

ASE: Tarnóy D. 12, Jakab 4,Weisz 4, Rausch 3, Krasznai 2

Cs.: Dorogi 20, Kalmár 19, Tóth 6,Tarnóy Á. 2, Weisz -,

Edző: Nagy Gábor