Kiharcoltuk az elődöntőt!

Negyeddöntő, 5. mérkőzés
Atomerőmű SE - Sopron KC
73-70
(23-20, 8-12,  18-18, 24-20)
(23-20, 31-32, 49-50, 73-70)
V.: Kapitány G., Benczur T., Győrffy P. A. (Mustos T.)

 ASE: Kovács -, Robinson 8/3, Barnies 18/3, Eilingsfeld 5/3, Tóth 9.
Csere: Watkins 9, Dunn 19/3, Medve 5/3, Will -,
Vezetőedző: Schmidt Béla

SKC: Ruják 5/3, Rancic 9/9, Tiggs 2, Bavcic 16, Taylor -.
Csere: Tóth G. 4, Laroche 10, Takács 21/15, Dénes 3, Bán -,
Vezetőedző: Sabáli Balázs

 Kipontozódott: - ill. -

Fontos meccsre gyűltünk össze Pünkösd vasárnapján a Gesztenyés úton, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy mely gárda lesz az Alba ellenfele az elődöntőben. A nagy mérkőzés előtt ismét hangolt egy kicsit a szerkezeten Schmidt Béla, ezúttal Dunn helyett Kovács került a kezdőcsapatba, a túloldalon nem volt változás. Barnies révén mi szereztük meg a vezetést, amire fordulásból Bavcic válaszolt. Ezzel egy ideig be is fejeződött a pontgyártás, és már felrémlett az előző meccs első - 8-7-re végződött - negyede, mikor Rancic beszórt egy hármast, megduplázva csapa pontjait. Elkapta a fonalat a vendégcsapat, Rancic beszórt még egy hármast, szerencsére Robinson résen volt, és előbb jól lépett be a védők mögé, majd maga lopott labdát, gyors négy pontjával pedig ott maradtunk a Sopron nyakán. Gyorsan időt is kért Sabáli Balázs, ám ez sem segített csapatán, mert Barnies 2+1-es akciójával visszavettük a vezetést! Aztán bejött Dunn is, aki rögtön kézbe vette a karmesteri pálcát, és öt gyors pont be is termelt, ami - tekintettel Tóth Gergő zsákolására és Takács triplájára - kellett is nagyon. Azonban még ez is kevés lett volna hozzá, hogy mi zárjuk előnnyel az első negyedet, ha a dudaszó pillanatában Medve nem céloz hajszálpontosan a vonalon túlról, de mivel nem remegett meg a keze, mi nyertük az első 10 percet.

Felváltva estek a kosarak a második negyed elején, együtt is haladtak a felek. Aztán kissé felpaprikázódtak a kedélyek, mikor a mindig éles szemű sporik sportszerűtlennek ítélték Kovács Ákos Larocheon elkövetett szabálytalanságát. Ezzel természetesen nem értett egyet a csarnokban helyet foglaló nagyjából ezer paksi szurkoló, zúgtak is a jókívánságok a szürkék irányába. A lényeg azonban a táblán volt, azon pedig 25-25 állt a büntetők után, nem tudott hát előnyben kerülni a Sopron az eset után. Aztán Bavcic révén mégis sikerült nekik, aki nem úgy tűnt, hogy ezen a mérkőzésen köt életre szólóbarátságok Tóth Ádámmal, aki igyekezett faragni becsülettel. Két támadással később aztán utolértük az SKC-t, miután Watkins összekapart egy labdát az ellenfél palánkja alatt, majd egy óriási ordítás kíséretében faulttal együtt tette azt vissza. Hiába azonban a szép jelenet, ezt követően megint megtorpantunk kicsit, és ha a végén Dunn nem visz végig egy parádés betörést, nem csak egy pont lett volna a félidei hátrányunk. A negyed során egyébként pontzáporról a legnagyobb jóindulattal sem beszélhettünk, összesen húsz egységet jegyeztek a felek, 8-12-es megosztásban, ami egyrészt a színvonalról, másrészt a csapatok idegállapotáról is képet ad.

Dunn labdaszerzésével indult a második félidő, ám kihasználni nem tudtuk azt, mert a Sopron "visszalopta" a bogyót. Majd megint megszereztük, abból meg a ziccert nem dobtuk be, volt stressz, na. Mondjuk nem mindenki esetében, mert Takács ismét higgadtan célzott, és beszórta harmadik hármasát is, ami pont kettővel több, mint amennyit mi az első 22 percben dobtunk. Aztán jött Eilingsfeld Jani, aki révén végre megszületett a második trojkánk is, amivel átvettük a vezetést! És ahogy az lenni szokott, ha egy üzlet beindul! Troy is beszórt egy hármast a sarokból, majd leosztott egy szép labdát Medvének, így hiába dolgozott jó százalékkal a túloldalon Ruják, őriztük az előnyt. Egészen Takács negyedik, majd ötödik hármasáig, melyeket mérnöki pontossággal küldött a paksi gyűrűbe, három pontos előnyhöz juttatva a kék-fehéreket. Időt is kértünk gyorsan, valamit ki kellett találni a védésére. Többet nem is dobott már a negyed során, ez tény, de a vezetést sem sikerült visszavennünk, még ha le is faragtuk egyre.

Watkins zsákolása nyitotta a záró felvonást, melyre Takács felelt egy dudaszóra elengedett ziccerrel felelt, előny továbbra is a vendégeknél. Szerencsére csak egy darabig, mert Dunn megint "megőrült", és előbb a védőjének arcába dobott egy parádés hármast, majd egy betörést fejezett be eredményesen, melyek után végre ismét paksi előnyt mutatott a tábla! Sajnos lepattanózás nem úgy ment, mint a korábbi meccseken,  több mint tízzel kevesebb pattanó állt a nevünk mellett, mint az ellenfélnek. Jött is a menetrendszerű soproni időkérés, ám az sem segített, mert utána Chris megint megverte a védőjét, egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni. A túloldalon Bavcic egerészett a gyűrű alatt, vissza is tett egy támadópattanót, ám ez is kevés volt, mert nálunk időközben beindult a Tóth-henger, így hiába vigéckedett támadóoldalon Bavcic, ha védekezésben nem volt ellenfele Ádámnak. Sajnos azonban nem csak ő volt a pályán kék-fehér mezben, hanem az élete meccsét játszó Takács is, aki megint jókor engedett el egy középtávolit, amivel egyre hozta fal az övéit. Nem sok az egy pont, ráadásul azt is eltüntette Bavcic egy jó (és egy rossz) büntetővel, még jó, hogy a saját palánkja alatt megint nem bírt Tóth Ádival, kettő ide. Veszett egy meccs volt, nagyon érződött a tét, egyik csapat sem akarta ezzel a meccsel befejezni a szezont. Laroche mehetett a vonalra, megint csak egy büntető v olt jó, majd jött a tőrdöfés: Dunn nyolcadik gólpasszából Robinson emelet be egy álomszép hármast! Másfél perc volt vissza ekkor, időt két a Sopron, eredményesen. Előbb Bavcic büntetőzött, szerencsére megint csak egy volt jó a kettő közül, majd Laroche dobott egy kettest, így megint csak egy volt a differencia. Tapintható volt a feszültség a csarnokban, mely szinte kirobban a nézőkből, miután a szintén büntetőző Watkins mindkettőt higgadtan értékesítette, majd Dunn is így tett, ezzel gyakorlatilag megnyerve a mérkőzést. Innen ugyanis már nem volt visszaút a vendégek számára, az ASE behúzta a meccset és bejutott az elődöntőbe.

Szép volt fiúk!

Fotó: Molnár Gyula