Ismét mi vagyunk előnyben!

Negyeddöntő, 3. mérkőzés
Atomerőmű SE - Sopron KC
72-69
(18-12, 15-20, 19-22, 20-15)
(18-12, 33-32, 52-54, 72-69)
Vezette: Papp P., Benczur T., Frányó P.

 ASE: Dunn 26/6, Robinson 9, Barnies 4, Eilingsfeld 10/6, Tóth 6.
Csere: Watkins 2, Kovács 11/6, Will 2, Medve -, Fomin 2.
Vezetőedző: Schmidt Béla

SKC: Ruják 5/3, Rancic 6/6, Tiggs 19/3, Bavcic 5, Taylor 6.
Csere: Takács 2, Laroche 19/9, Tóth G. 6, Dénes -, Bán -.
Vezetőedző: Sabáli Balázs

 Kipontozódott: - ill. -

A Sopronban beszedett zakó után fontos lett volna a hazai pályán begyűjtött siker, ennek megfelelő szellemben is kezdtük a találkozót. Tóth Ádám kosaraival hamar kisebb előnyre tettünk szert, és bár egy eladott labdával sikerült borzolni a kedélyeket, de Ádám eredményessége ellen ez is kevés volt a vendégeknek. A játék képe egyébként mindkét oldalon messze volt attól, hogy tetszetősként lehessen aposztrofálni, ám a lényeg az, hogy a Sopronban csődöt mondott védekezésünk ezúttal működött, nem is nagyon tudott kosarat szerezni az ellenfél. Nem is állt több a nevük mellett négy pontnál öt és fél perc után, Sabáli Balázs időkérése nem is késett tovább. Kicsit fel is élénkült csapata támadójátéka, ami nem volt éppen jó hír számunkra, lévén mi sem szórtuk a gólokat. ezen segített Will Tomi, aki egy bedobás során az ellenfél játékosának hátára pattintotta a labdát, és abból ért el kosarat, a közönség nagy örömére. ez kicsit felrázta a srácokat, meg is őriztük előnyünket a negyed végéig.

Tiggs triplája indította a folytatást, negyedjére végre beesett neki, ezzel háromra zárkózott az SKC. Majd Laroche duplájával egyre, miután nagyjából hét helyzetet rontottunk egy másfél perc alatt. Pontgazdagnak a legnagyobb jóindulattal sem lehetett mondani a mérkőzést, 13 perc alatt mindössze 18 illetve 17 pontig jutottak a felek. Két perccel később aztán már csak az egyik adat volt igaz, mi ugyanis beragadtunk 18-nál, ám a Sopron ekkor már 22-nél járt. A jeget Fomin törte meg egy duplával, úgy kellett, mint egy falat kenyér, főleg hogy öt perc elteltével ez volt az első kosarunk a negyedben, majd rögtön dobott egy hármast Kovács is, ám a pite így is meglehetősen meleg volt, főleg hogy a túloldalon tóth Gergely is kezdett belejönni. Na nem a büntetődobásba, mert abból zsinórban hármat is kihagyott, de a mezőnydobásai ültek. Aztán meglódultunk kicsit, Dunn, Robinson majd megint Dunn volt eredményes, és máris szebbnek láttuk a világot. Az előnyünk, ha minimálisan is, de kitartott a félidő végéig, de ennél többre volt szükség a folytatásban, ez világosan látszott.

Eilingsfeld Jani egy hármassal igyekezett bizonyítani, hogy komolyan gondoljuk ezt a győzelmet, kár, hogy Ruják azonnal válaszolt rá, az is hármat ért. Aztán jött a kapitány, azaz Kovács Ákos, aki egy szép hármassal, majd egy szemfüles gólpasszal, végül egy labdaszerzésből dobott ziccerrel lökött egy meglehetősen komolyat a csapat szekerén. Meg is ugrottunk hét ponttal, ami ezen a meccsen tekintélyes előnynek számított. Aztán megint jöttek a hibák, a Sopron pedig már bizonyította, van olyan jó csapat, hogy ne férjenek bele a hibák ellenük, most is megbüntették a könnyelműségeket, és három perccel a negyed  vége előtt előbb utolértek minket, majd Rancic tripláinak köszönhetően öttel el is léptek. Schmidt Béla gyorsan magához is intette tanítványit, valamit tenni kellett, mert égett a ház. A sereg élére Chris Dunn állt, az utolsó két percben betermelt öt pontot, mellyel kettőre felkapaszkodtunk a záró felvonás előtt.

Nem indult jól az utolsó negyed, Tiggs gyorsan megduplázta a vendégek előnyét, szerencsére Eilingsfeld felelni tudott rá, azonban ezt követően kaptunk két duplát, Laroche által kézbesítve, és máris hat pont volt a hátrány. Nálunk láthatóan Chris Dunn volt a legélesebb a meccsnek ezen szakaszában, most is ő emelt rá egy hármast, talált - süllyedt, hátrány lefelezve! Közben átálltunk alacsony szerkezetre, Barnies és Eilingsfeld voltak a palánk alatti embereink, ezt még nem próbáltuk a meccsen, hátha. ekkor már a nézők is érezték, hogy kell a segítség a fiúknak, rá is zendítettek, kár hogy Barnies dobását ez nem segítette be a gyűrűbe, nem úgy Chris Dunnét, mondjuk annak nem biztos, hogy szüksége volt rá. A lényeg, hogy a dupla bent volt, és már csak egy volt a differencia. Aztán az is eltűnt, miután Dchris Dunn beemelt egy újabb trojkát! Újra vezetett az ASE, és már csak két perc volt vissza, annyi kellet az üdvösséghez, és ahhoz, hogy újra előnybe kerüljünk a négybe jutásért vívott párharcban. Egyszerűen hihetetlen volt, amit Dunn művelt, egyértelműen vezére volt a csapatnak, olyan vezére, akire nagy szükségük volt a társaknak. Aztán 22 másodperccel a vége előtt a koronát is feltett, miután egy szép középtávolival négyre növelte a különbséget és elsüllyesztette a soproni reményeket.

Kemény meccs volt, a vártnál talán még a Sopronban elszenvedett vereség ellenére is keményebb, de a lényeg, hogy behúztuk a sikert és ismét mi járunk előrébb a négy közé jutásért vívott párharcban!

Szép volt fiúk!

Fotó: Molnár Gyula