Hosszabbításban győztük le a Pécset

NB1 - Alapszakasz, 14. forduló
Atomerőmű SE - PVSK-PANNONPOWER
98-92
(25-22, 14-26, 21-14, 24-22, 14-8)
(25-22, 39-48, 60-62, 84-84, 98-92)
Vezette: Pálla Zoltán, Szabó Gergő, Surányi Gábor (Fekete László)

 ASE: Dunn 31/9, Robinson 8, Barnies 25/18, Eilingsfeld 14,Tóth 14.
Csere: Will 4, Kovács 2, Medve .
Vezetőedző: Schmidt Béla

PVSK: Nelson 2, Popadic 20/9, Bíró 11/3, Budimir 14/6, Horti 14/3.
Csere: Walker 17, Harazin 6, Antóni 8/6.
Vezetőedző: Csirke Ferenc

 Kipontozódott: Tóth (40.) ill. Nelson (38.)

Még Watkins nélkül, de már egy új emberrel, Nikola Siladjival a fedélzeten vártuk a mai mérkőzést, melyen egyértelműen a győzelem, és a hazai veretlenség megőrzése volt a cél. A két talán legjobb formában lévő játékosunk, Tóth Ádám és Eilingsfeld János kosarával kezdtük a meccset, de a Pécs is talált módot a válaszra. Kissé adok-kapok jellege volt a dolognak, nem sokat törődtek a védekezéssel a felek, ellenben a kosarak potyogtak bőséggel. A legjobban Troy Barnies kapta el a rajtot, négy per alatt három triplát is beszórt. Leszakítani így sem tudtuk őket, mert Popadic is jól célzott a vonalon túlról, ráadásul Tóth Ádám is hamar begyűjtötte második hibáját, így kénytelenek voltunk szerkezetet váltani. Ez kicsit meg is zavart minket, az utolsó percre egállal fordultunk, Barnies azonban gondoskodott róla, hogy nálunk legyen az előny, és a dudaszó felharsanásával egy időben beszórta ötödik hármasát.

A második negyed eleje is egy paksiról, ám egy pécsi mezben játszó paksiról szólt: Antóni Csanád szórt be gyors egymásutánban nyolc pontot, vezetéshez juttatva csapatát. Igaz, ekkor már a megszokott szerkezetben játszottunk, visszatért Tóth Ádám, de a játékunkat nem találtuk. Egyszerűen semmi nem működött, rosszabbnál-rosszabb döntéseket hoztunk, a Pécs pedig köszönte szépen és szép lassan építgette előnyét, amely a 18. percben már két számjegyűre rúgott. Ekkor Chris Dunn kapta össze magát kicsit, két támadást is sikerrel fejezett be, hatra lopva a távolságot. A negyed slusszpoénja sajnos Horté volt, korábbi játékosunk egy szép triplával keserített minket, mellyel kialakította a félidei kilenc pontos differenciát.

Ennél már csak jobb jöhet felkiáltással várta a nép a második félidőt, mely némi időmérő óra körüli anomáliával indult, harmadik nekifutásra már sikerrel. Ez viszonylag könnyen orvosolható probléma volt, legalábbis könnyebben, mint a játékunkban tapasztalható dolgok. A védekezésünk teljesen szétesett, ráadásul a fejben sem volt minden rendben, mintha teljesen máshol jártak volna a fiúk. A negyed derekán Tóth Ádám keveredett összetűzésbe Hortival, csattant a technikai, Ádi pedig mehetett a padra négy hibával. Ez fel is paprikázta a kedélyeket, Dunn két triplát is bepörkölt, majd betörése után állhatott a vonalra, ahonnan szokása szerint nem hibázott. Fel is jöttünk ötre, ám itt megint megtorpantunk kicsit, bár a védekezésünkkel legalább már nem volt gond, a retesz már úgy tűnt, megfelelően zár. A negyed vége így is a miénk volt, stílszerűen Dunn zárta le egy gyönyörű trojkával, mellyel két pontra faragtuk a hátrányt.

Sőt, azt is eltüntettük mindössze tíz másodperc alatt, Dunn újabb találatával, majd a következő támadásban Barniesnak osztott ki egy gólpassz, ami után jött a tripla, és a paksi vezetés! Tizenegy pontról kapaszkodtunk vissza, nagyban a bírói hármasnak köszönhetően, amely a a Tóth Ádámnak kiosztott technikaival megadta azt a szükséges tüzet a csapatnak, mely addig hiányzott. Persze azért itt még nem volt vége, hiszen a meccset azért 40 percig játsszák, és ekkor még csak 32 telt el. Időt is kért Csirke Ferenc, mely után mintha kicsit összeszedettebbnek tűntek volna fiai, fel is jöttek kettőre. Meccs kerekedett a káoszból, mégpedig kimondottan élvezetes. Robinson veszített labdát a körte tetején, Walker vette ki a kezéből, végigvitte és egyenlített. Büntetőkből araszolgattunk előre, de ez nem volt elég, mert odaát Popadic öt ponttal lökött egy nagyot csapata szekerén, amely néggyel tartott előrébb, mikor időt két Schmidt Béla. Tóth Ádám percei következtek, egy duplával és két sikeres büntetővel szomorította az ellent, kiegyenlítve az állást. Majd újabb jó büntetőt és duplát tett a közösbe, mielőtt sajnos kipontozódott volna. A Pécs Walker jó büntetőivel megint visszavette a vezetést, majd miután elrontottuk az egyenlítésért indított támadásunkat, megint jöhetett a Pécs. Húsz másodperc volt hátra, nekünk pedig gyorsan be kellett ütni azt a faultot, amivel a büntetővonalra küldtük Hortit. Egy jó volt, egy kimaradt, Dunn pedig betört és kosár jó! Egál állásnál még volt lehetősége az ellenfélnek, de szerencsére kihagyták a 120 százalékos ziccert.

Megint Walker juttatta előnyhöz csapatát, ezt Kovács Ákos egyenlítette ki első kosarával. Az idő fogyott, az izgalom a tetőfokára hágott, Chris dunn pedig egy betörés után ismét megszerezte a vezetést. Sajnos erre is volt felelet pécsi oldalon, mégpedig Bíró Olivér részéről, aki roppant fontos hármast dobott a sarokról, védője szorításából. Egy  oda, Troyt répázzák, megy a vonalra, mindkettő a helyén. Kettőt is kivédekezünk, a tömeg tombol, Dunn pedig mint kés a vajon, úgy ment át a pécsi védelmen, lágyan elhelyezte a gyűrűben tizedik mezőnykosarát. Három ide, pécsi időkérés, majd pécsi eladott labda! Faultolniuk kell, szerencsétlenségükre csak Dunnt sikerül, aki nem az a hibázós fajta. Nem is hagyta ki, ahogy Barnies sem, a meccset pedig - ha a vártnál nehezebben is, de - megnyertük, és az Olaj soproni veresége után immáron pontelőnnyel vezetjük a tabellát.

Fotó: Molnár Gyula