A negyedik negyedben döntöttük el a meccset

NB1 - Alapszakasz, 14. forduló
Atomerőmű SE - PVSK-PannonPower 80-68 (18-10, 20-30, 18-7, 24-21)
Paks, ASE Sportcsarnok
V.: Földházi T., Török R., Söjtöry .T., (Bukta B.)

ASE: Dugat 20/6, Markovic 4, Baki 6/6, Eilingsfeld 11/6, Jones 20.
Csere: Evans 9/3, Tóth -, Kovács 5, Wise 5.

PVSK: Nelson 15/6, Bíró 8/6, Pahlmblad 11/3, Budimir 12, Horti 4.
Csere: Délity -, Harazin 9, Halász 9/6, Somogyfoki -.

Ugyan a héten két új amerikaival is bővült csapatunk, a sérült Körtélyesi - Medve - Szabó trió helyére Markovic, Baki és Eilingsfled került be a kezdőcsapatba. Az első találatot azonban nem ők, hanem egy másik amerikai játékos, Henry Dugat jegyezte, egy hármas formájában. A meccs amúgy elég döcögősen indult, sok hibával játszottak a csapatok. Szerencsére védekezésben azért koncentráltak a mieink, három percnek kellett eltelnie, mire betalált a Pécs egy ex-paksi, Horti Bálint révén. Innentől aztán kiegyenlítetten csordogált a mérkőzés, minimális paksi vezetéssel, majd a hetedik percben az első új játékos is pályára került, Evans személyében. A következő percek azonban nem róla, hanem Eilingsfled Jánosról szóltak, aki két szép duplával késztette időkérésre Csirke Ferencet. A negyed végére aztán az új fiú első találata is meglett, mi pedig magabiztos előnnyel vonulhattunk pihenőre.

Halász Ákos hárompontosa indította a második negyedet, a válaszként elengedett Evans-hármas azonban nem talált célba, időközben Jeremy Wise is pályára került, csikorgott is  gépezet, érezhető volt, hogy még csak egy illetve két napja gyakorolnak együtt a társakkal. Kovács Ákos mutatott be egy szép betörést, majd Jones blokkot, ám ez sem akadályozta meg a Pécset abban, hogy két újabb trojkával már a vezetést is megkaparintsák. Egyértelműen látszott, hogy "érzik a vérszagot", ahogy Csirke Ferenc is mondta a meccs előtt, igyekeztek kihasználni az új játékosok keltette zavart, mit a sérültek hiánya még tovább fokozott. A negyed derekán Wise szerzett labdát, be is fejezte az akciót, így neki is meglett az első kosara paksi színekben, majd Eilingsfeld Jani szórt be nagyon fontos triplát, így ha szűken is, de mi vezettünk. Aztán ez is megváltozott, mi továbbra sem találtuk a játékunkat, a PVSK pedig okosan kihasználta ezt, így mikor egy perccel a félidő vége előtt időt kértünk, már hárommal ment a vendégcsapat. Ebből kettő meg is maradt a nagyszünetre, de az látszott, hogy össze kell kapni magunkat, ha meg akarjuk nyerni ezt a meccset.

Kihagyott dobások sorozata vezette fel a második félidőt, mígnem 130 másodperc elteltével Jarrod Jones megtörte a gólcsendet. A játék ebben az időszakban inkább pankrációra hajazott mintsem kosárlabdára, az agresszív - lefújt és le nem fújt - pécsi faultoknak köszönhetően tekebábúként dőltek a játékosaink a parketten. A mieink igyekeztek felvenni a kesztyűt, Jones és Dugat is fontos pontokat szerzett, így hosszú percek elteltével ismét mi kerültünk előnybe. A Pécs megtorpanni látszott, nálunk pedig ha nehezen is, ha fogcsikorgatva is, de elkezdett működni a gépezet, ami a 26. percre hét pontos előnyben mutatkozott meg. Az korábbi állomáshelyén 60 százalékkal büntetőző Evans az első két paksi kísérletét egyaránt értékesítette, ám a szívósan kapaszkodó PVSK nem akart leszakadni. Különös ítéletek borzolták a kedélyeket ekkortájt, maradjunk annyiban, hogy a nézők nem zárták a szívükbe a bírói hármast. Szerencsére azért a játékkal is foglalkoztak a mieink, főként Wise tette oda magát, vezérletével a negyed végére kilencre nőtt az előnyünk.

Sajnos a negyedik negyed nem a mi szánk íze szerint alakult, a kilenc pontból hetet két perc alatt eltüntetett az ellenfél, köszönhetően elsősorban Nelson aktív és ponterős játékának. Aztán amikor a legjobban kellett, jött Ryan Evans és beemelt egy életmentő hármast, új lendületet adva ezzel a társaknak. Érdekesség, hogy ebben az időszakban egyszerre szerepeltette négy amerikai játékosát Dzunic mester, Baki Gergellyel megtámogatva. Aztán Evans helyét Eilingsfeld vette át, aki be is köszönt egy szép hármassal,majd egy támadással később Baki is csatlakozott. Közben azért a vendégek is értékesítettek hármat ebből a dobásfajtából, de ez már nem számított, mert a csapat elkapta a fonalat, és szebbnél-szebb akciót vezetve végül behúztuk a meccset. Az új játékosok jól mutatkoztak be, van bennük fantázia, ez már most látszik, de hogy még sok munka vár ránk, az is biztos.

Fotó: Molnár Gyula