Kiharcoltuk az ötödik meccset

NB1 - Elődöntő, 4. mérkőzés

Atomerőmű SE - KTE-Duna Aszfalt
58-55
( 14-5, 13-23, 12-17, 19-10 )

Paks, ASE Sportcsarnok

V.: Cziffra Cs., Pálla Z., Hegedûs T. (Páli dr.)

ASE: Dugat 13/6, Markovic -, Evans 7/3, Szabó 5/3, Jones 18.
Csere: Medve 7, Tóth 2, Kovács 1, Wise -, Eilingsfeld 5/3, Baki -.

KTE: Kinney 5/3, Kovács P. 3/3, Derasimovic 6, Ivosev 6, Barovic  16.
Csere: Pongó Ma. 4, Pongó Má. 7/3, Karahodzic 2, Hegedűs 6/3.

Kipontozódott:  ill.

A párharc állása: 2-2

A KTE hozta el a labdát a feldobás után, ám az első kosárra több mint két percet várni kellett, addig ugyanis minden támadást elrontottak a felek. A jeget végül Jarrod Jones törte meg, aki agresszíven ment a támadólepattanóért Szabó Zsolt elrontott dobása után, majd szépen is tette vissza. Hogy a hazai szurkolók öröme még nagyobb legyen, a következő támadásból Szabó Zsolt is beemelt egy hármast, majd Dugat zsákolt egy palánkszaggatót. Mindeközben eltelt öt és fél perc, a Kecskemét pedig továbbra is gólképtelen volt, így abszolút érthető volt Stojan Ivkovic időkérése, miután Medve is hozzátett két pontot. Az intelmek után ők hozhatták a labdát, Barovic pedig ki is harcolt két büntetőt, más kérdés, hogy ki is hagyta mindkettőt. Egy perccel később aztán a teljes csarnok talpra ugrott, mikor Tóth Ádám labdát lopott, majd végigvitte a pályán és bezsákolta. Hét perc elteltével aztán megszületett az első vendég találat is, a rutinos Derasimovic célzott pontosan. Ettől függetlenül a csapata sokat nem tudott faragni hátrányán, így az első negyedet kilenccel nyertük.

A második negyed első találatát is Jarrod Jones jegyezte, ám erre Kovács Péter révén rögtön akadt válasza az Ivkovic legénységnek. A vendégek is kezdték elkapni a ritmust, várható volt, hogy a végtelenségig nem dobnak annyira gyengén. Persze az első negyedbeli öt pontjuk nem lehet mérvadó, meg is dobták másfél perc alatt a második negyedben. Tizenegy pontos előnyünk négy perc alatt a harmadára olvadt, cserélgetett is Dzunic mester, hogy megtalálja az ideális szerkezetet, amely megállíthatja a vendégek offenzíváját. Sajnos ez csak pillanatnyi állapot volt, mert előbb Barovic értékesített egy bravúros középtávolit, majd Hegedűs egy triplát, faulttal együtt, és máris csak egy volt közte. A ráadás büntető szerencsére kimaradt, Henry Dugat pedig a fordulásból dobott egy hármast, kicsit megnyugtatva társait. Az egyenlítés azonban így sem maradt el, Barovic furcsa mozdulattal feltett labdája 25-25-re módosította az eredményt. Az utolsó percre fordulva ráadásul egy büntetőbe is rosszul ütött bele Szabó Zsolt, így az egy helyett kép pontot ért az ellenfélnek, így mikor felhangzott a félidőt jelző duda, de egy ponttal is, de már hátrányban voltunk.

Egy félidőre voltunk a kieséstől, valami komoly változásra volt szükség a szünetben, ez látszott. A második negyedben mutatott játék egyenes utat jelentett volna a bronzcsatába, nem túlzás állítani, hogy kilátástalan volt a játékunk. A második félidőre ennek megfelelően agresszívebben jött vissza a csapat, Medve és Jones révén pedig két perc alatt előbb visszavettük a vezetést, majd háromra növeltük azt. Persze a KTE sem az a gárda, amelyik ilyen szituban feladná, csinálták is a dolgukat tovább becsülettel, és két Karahodzic támadópattanó - ziccer kombinációval megint visszavették a vezetést, majd Pongó Máté gyilkos kosaraival fokozatosan növelték is azt. Hat pont volt a differencia, mikor időt kértünk, ám mivel az időkérést Derasimovic büntetői követték, ez pillanatok alatt nyolcra hízott. Majd kilencre, aztán tizenkettőre, Kinney triplája után. Mint fuldoklónak egy korty levegő, úgy kellett a csapatnak Eilingsfeld Jani hárompontosa, amely ismét tízen belülre hozott minket. Az utolsó két percre azért el lehet mondani, hogy kicsit magunkhoz tértünk, bejött egy-két dobásunk, így fel tudtunk jönni hat pontra.

Egy negyed volt hátra a drámából, mindössze tíz perc, hogy bebizonyítsuk, jár nekünk még egy esély a döntőbejutás kiharcolására. Dugat jó büntetőivel nyitottunk, közte négy. Persze ez mit sem ér, ha a túloldalon jön a válasz, márpedig Pongó Martin révén jött. Két támadással később - egy sikeres Medve büntető után - aztán Evans is megszerezte első hármasát, és máris csak kettő volt a hátrány! Sőt, egy újabb jó védekezést követően egy végletekig kijátszott akció után Evans előbb megugrasztotta emberét, majd a gyűrűig mert, így mikor a vendégek időt kértek, 47-47 állt a táblán! Öt perc volt vissza, ennyi idő alatt kellett eldönteni, hogy érdemesek vagyunk-e az ötödik meccsre. A 37. percben aztán Medve Máté két sikeres büntetőjével a vezetést is sikerült visszavennünk, nagyjából húsz hátrányban töltött perc után. Persze válasz erre is akadt, így mikor az utolsó két percre fordult a meccs, megint egyformán álltak a csapatok. Hogy aztán 10 másodperccel később, Pongó Martin duplája után ismét hátrányból kérhessünk időt. És jött az újabb fordulat, előbb Dugat, majd Jones talált be, és megint mi vezettünk! Hihetetlen izgalmas volt a végjáték, lehetetlen volt megjósolni, ki diadalmaskodik a végén. 40 másodperccel a vége előtt eladtuk a labdát, Ivosev pedig kíméletlenül kihasználta a lehetőséget, és egyenlített. Egy támadásnyi idő volt hátra, Dugat dédelgette a labdát, majd megindult, ám az összezáró védők láttán gondolt egy merészet, és ráemelte a vonalon túlról. A labda a gyűrűbe hullott, az ASE pedig kiharcolt a mindent eldöntő ötödik meccset, amely vasárnap kerül megrendezésre Kecskeméten!

Fotó: Molnár Gyula