Újabb vereség a nemzetközi porondon

Atomerőmű SE - USB magnifit Güssing Knights 70-80 (19-22, 12-15, 16-27, 23-16)

Paks, ASE sportcsarnok

V.: O. Esteron (ISR), E. Vetrov (RUS), B. Jovanovic (BIH); Ell.: S. Orcevic (SRB)

ASE: Roberson 7/3, Dugat 14/6, Medve 3/3, Szabó 10/6, Jones 19.
Csere: Eilingsfeld 8, Körtélyesi 3/3, Kovács 6,

Güssing: T. Klepeisz 16/15, Dunn 11/3, Kostov 16/6, Heard 12/6, Taylor 12.
Csere: Jandrasits -, Georgiev 4, S. Koch 3/3, M. Klepeisz 8/6, Hasenburger -,

Sajnos az előzuetes hírek ezúttal igaznak bizonyultak, Tóth Ádám állapota nem javult, csak civilben ülhetett a kispadon, onnan szurkolhatott tárasainak a Güssing ellen. Pedig igencsak jól jött volna a jó formában lévő válogatott center segítsége, hiszen ha továbbjutást tervezett a csapat, ezt a meccset mindenképp meg kellett nyerni.

Thomas Klepeisz hármasa indította útjára a találkozót, a fordulásból Roberson próbált válaszolni, de sajnos nem sikerült. Sőt, az első két és fél percben újabb négy mezőnydobást is elrontottunk, Klepeisz pedig ezt újabb két triplával torolta meg. Komoly volt a baj már ilyen rövid idő elteltével, időt is kért Dzunic mester. A jeget Jarrod Jones törte meg, majd Szabó és Medve is betalált, és máris másképp nézett ki a dolog. A találkozó irama magyar mezőnyhöz szokott szemmel jónak volt mondható, és ez a kosarakon is meglátszott: Csak úgy röpködtek a szebbnél szebb zsákolások. Ebben Henry Dugat járt az élen, két olyan tömést is bemutatott, amely után elégedetten csettinthetett mindenki. Persze az osztrákok sem játszottak rosszul, elsősorban Taylor kosaraira támaszkodva igyekeztek megtartani a korán megszerzett előnyüket, ami részben sikerült is.

Jones duplájával egy pontra zárkóztunk a második negyed, ám megint érkezett Thomas Klepeisz egy hármassal, majd Taylor egy kettessel, és megint megugrott a Güssing. A lélektanilag nagyon fontos előnyt továbbra is meg tudták tartani, mi pedig csak futottunk az eredmény után, ami igencsak idegőrlő tud lenni. Szabó is betalált a vonalon túlról, ám erre is volt válaszuk, mégpedig ismét a 15 perc alatt már nyolc pattanónál járó Taylor révén. Az iram még tovább fokozódott, nem voltak 24-ig végigjátszott támadások, mindkét csapat tüzelt, amint egy kis rés nyílott. A mezőnyszázalékunk nagyjából egál volt, azonban a vonalon túlról a vendégek céloztak jobban, ráadásul míg mi egy darab büntetőt sem harcoltunk ki 18 perc alatt, a sógoroknak hat is jutott. Egy perccel a vége előtt ismét visszakapaszkodtunk két pontra, ám akkor az idősebb Klepeisz, Mathias szórt be egy triplát, így a félidőben is náluk volt az előny. 

A szünetben Branislav Dzunic igyekezett rendet tenni a fejekben, minden bizonnyal volt is mit mondania, hiszen több mint tíz percig az öltözőben tartózkodott a csapat. Azonban a meccs folyását ez sem változtatta meg, sőt. az osztrákok bekezdtek egy 12-3-as sorozattal, a differencia pedig a meccs során először két számjegyűre nőtt. Ami még ennél is nagyobb baj volt, hogy maga a játék is kilátástalannak tűnt, alig dolgoztunk ki tiszta helyzeteket, ha pedig mégis, akkor rendre rosszul céloztunk. Kétszer is eladtuk a labdát bedobásból, egyszerűen nem tudtunk mit kezdeni a védekezésükkel.  Dugat és Szabó triplája adott csillantotta meg a felzárkózás reményét, ám ezt is pillanatok alatt szétbombázta a Güssing. Az utolsó percben első büntetőinket is megkaptuk, ám a negyed végére így is tizenhéttel vezetettek, csoda kellett volna a fordításhoz.

Jones kosarára Heard válaszolt a záró felvonás elején, Dzunic mester pedig 25 másodperc elteltével már időt is kért. A játékunk ebben a szakaszban már kezdett emlékeztetni arra, amit a bajnokságban megszokhattunk, sajnos ez egy csodaszámba menő fordításhoz nagyon kevés volt. Ahhoz tökéletesen záró hátsó alakzatra lett volna szükség, ezen az estén viszont Tóth Ádám hiányában ennek nyoma sem volt. A Güssing végül teljesen megérdemelten nyerte meg a mérkőzést a - főleg a második félidőben - mélyen tudása alatt teljesítő ASE ellen, és egyben a továbbjutási esélyeinket is gyakorlatilag nullára redukálta.

Fotó: Molnár Gyula