Harmadik hely az 50. jubileumi Karácsonyi Tornán Ostravában

Az 50. alkalommal rendezték meg Ostravában a hagyományos Karácsonyi Tornát a 95/96-os korosztályban. Mi harmadszor vettünk részt ezen.

Tíz csapat indult és elmondható ebből öt-hat csapat  kimondottan erős volt. Nálunk hiányzott többek között két alapember is. Antóni Csanád válogatott összetartáson vett részt, míg Papp Márk sérülés miatt nem jöhetett el. A fő cél a játék volt külföldi csqapatok ellen és a kinti edzők elmondása szerint is jobb játszani, mint fásultan edzeni az év végén. Nem beszélve arról, hogy január elején diákolimpiai selejtező lesz ( Vak Bottyán Gimnázium ) ill. az Országos Döntő ( ESZI és reméljük VBG is ) így arra is jó felkészülés a torna az egyesületi feladatok mellett. Így junior játékosok mellett eljött velünk az U23-as csapatból Baki Sanyi, Gomola Bence, Tóth Máté Csaba és Novák Patrik is.

December 26-án indultunk útnak, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, ne a torna reggelén „essünk be”.

Ez némileg jól jött az első mérkőzésünkön a „B” csoportban ahol a fizikálisan erősebb Basket Wroclaw U18 ellen kezdtük a tornát. Míg mi ha nem is sziporkáztunk, de egyenletesen játszottunk jól szedve a lepattanókat, addig ellenfelünk még „úton volt” és alig talált be, főleg a második negyedben a zónánk ellen. Így meglepetésre félidőben 29:11-re vezettünk, de látszott jobb a lengyel csapat ennél. Valószínűleg le fognak támadni – mondtam a félidőben – és megbeszéltük mit is kellene csinálni ellenük. Jött is a letámadás és szembesülhettünk egy keményebb más ritmusú játékkal és szép lassan kezdett fogyni az előnyünk és az erőnk. Sajnos ehhez hozzájárult az is, hogy amit nem tudtak eddig kintről bedobni az most bement és mi, főleg az utolsó negyedben rengeteg labdát eladva, fejetlenül nem a megbeszélteknek megfelelően játszva, szép lassan „elfogytunk”. Egy kicsit jobban és fegyelmezettebben játszva talán nyerhettünk volna, de ez most nem sikerült, és sovány vígasz volt, hogy csak 61 pontot kaptunk.

Atomerőmű SE – Basket Wroclaw U18
49:61
(16:7, 13:4, 16:26, 4: 24)

ASE: Baki 13/3, Gomola 10/3, Kollár 10/3, Novák 4, Fazekas 4

cs.: Miholics 5, Sterczer 3/3, Meixner, Tóth

Egy mérkőzés szünet után a vendéglátóink U17-tel jelölt csapatával játszottunk. A hasonló szerkezetű ellenfelünk ellen szerencsére jobban játszottunk és valamivel egyenletesebben mint délelőtt . Bár a második félidő kiegyenlítettebb volt, de végig vezetve magabiztosan nyertünk. A hab a tortán Kollár Zsombor saját térfélről dobott csont nélküli hárompontosa volt az utolsó másodpercben. Annyi idő volt csak hátra, hogy egy kosár után az alapvonalról bedobjuk Zsombornak a labdát aki a saját hárompontos vonalunknál - a büntető vonal felett valamivel - állt oldalt őrizetlenül, mivel mindenki a végső dudaszóra várt. Zsombor minden mindegy alapon átívelte a túlsó palánk felé a labdát a már leírt eredménnyel. Csak másnap este derült ki mennyire fontos lett ez a nem mindennapi kosár.

Atomerőmű SE – BCM Ostrava „17”
84:60
(23:15, 24:14, 13:13, 24:18)

ASE: Gomola 24, Novák 16/6, Kollár 15/3, Baki 6/3, Miholics 2

cs.:  Tóth 9/3, Fazekas 8, Sterczer 4, Meixner

Másnap délelőtt vásárlás volt a program, hiszen délután kettőkor játszottunk az NH Ostrava ellen első műsor szerint amit kaptunk. Így egy órával kezdés előtt mentünk a másik terembe ahol kiderült változott a műsor és egy órakor kellene játszanunk. Így gyors öltözést követően szinte bemelegítés nélkül keztünk, ami igen csak meglátszott az első félidő teljesítményén ( 33:39 oda ). Ráadásul ellenfelünk aki a csoport legfiatalabb és leggyengébb csapata volt, most játszott talán a legjobban. A második félidőre némiképp rendeztük a sorokat és érvényesítettük a papírformát, nyertük a mérkőzést.

Atomerőmű SE – NH Ostrava
85:68
(14:20, 19:19, 30:17, 22:12)

ASE: Meixner 15/3, Fazekas 10, Sterczer 9/3, Miholics 6, Tóth 4

cs.: Baki 20/12, Gomola 13/3, Novák 6, Kollár 3

Az utolsó csoportmérkőzésen az MKB Riker Komarno csapatával játszottunk akik egy ponttal ( 70:69 ) mint megtudtuk parázs mérkőzésen verte előző nap este a Wroclawot. Azt számoltuk, hogy ha csoportelsők akarunk lenni 23 ponttal kellene nyernünk ami nem tűnt túl reálisnak. Aztán ismét meglepetés történt, mert a BCM Ostrava „17” egy küzdelmes kiélezett mérkőzésen 58:55-re győzött az erősebb de szétesően játszó Wroclav ellen. Így elég lett volna egy ponttal győzni - ami nem tűnt lehetetlennek - ahhoz hogy döntőt játszhassunk. Sajnos nem sikerült, mert hosszabbítás után kikaptunk hat ponttal.

Katasztrófálisan kezdtünk, a negyedik percben 1:12 állt a táblán és rögtön kaptunk három hármast. Majd időkérést követően a negyed végére viszajöttünk a meccsbe ( 16:20 ). Ellenfelünk nagyon fegyelmezett, türelmes csapatjátékot játszva megérdemelten vezetett a félidőben tíz ponttal. Aztán a harmadik negyedben megfordult a trend, talán a torna legjobb játékával 23:5-re nyertük az etapot és 51:43-ra már mi vezettünk, sőt a negyedik játékrészt is mi nyitottuk egy triplával így már 11 pontos előnyünk volt. Sajnos ezután érthetetlenül megtorpantunk, kevésbé figyeltünk az emberfogás ellenére a kinti dobásokra így fokozatosan (közte három zsinórban bekapott triplával ) a 39. percre 63:62-re feljött a Komárom és ők voltak lendületben majd át is vették a vezetést. Nálunk akadozott a támadójáték és a betörések helyett ( ellenfelünk 8 percig 1 falttal játszott ) kinti dobásokkal próbálkoztunk, ha pedig eljutottunk 1:1 elleni játékig azok igencsak vérszegények voltak. Így 6 másodperccel a vége előtt egy alapvonali bedobásnál 63:65-nél időt kértünk. A megbeszélt játékot most fegyelmezetten és eredményesen hajtottuk végre és Baki Sanyi kosarával egyenlíteni tudtunk. A hosszabbítás elején rögtön ismét kaptunk egy hárompontost és ez megadta az alaphangot. Ezután már csak felzárkózási kísérleteink voltak és ellenfelünk megérdemelten nyert 81:75-re. Így  ők jutottak ( veretlenül ) a döntőbe míg mi úgy kalkuláltunk figyelmen kívül hagyva az előttünk zajlott mérkőzés eredményét nem kicsit elkeseredve, hogy az ötödik helyért játszunk. Az esti edzői vacsoránál sem nagyon szólt senki, hogy ez nem így van.

Az utolsó napon így megjelentünk az 5. helyért játszani, de ott szembesültünk azzal, hogy nem számoltunk egy hármas körbeveréssel. Az érintetteknek két győzelme és két veresége lett. Nekünk +12,  a Wroclawnak +9, az Ostrava „17”-nek -21-gyes pontarány mutatója lett. Így +3 ponttal ( Kollár Zsombor extra hármas !) mi lettünk a csoport másodikak, míg a legerősebb Wroclaw csak a csoport harmadik. Így mi játszhattunk a harmadik helyért ami akkor kellemes meglepetésnek számított. A kései fekvés és korai kelés hatására a melegítést nézve nem sok jóra számíthattunk, de szerencsére volt tartásunk és a második félidő jobb játékával megérdemelten nyertünk a JBC Brno ellen. Némileg árnyalta jó hangulatunkat, hogy Fazekas Viktor az utolsó előtti percben egy szerelésnél rosszul érkezett a talajra és bokasérülést szenvedett.

Így most a harmadik helyet sikerült megszerezni a három évvel ezelőtti 1. hely és a két évvel ezelőtti 4. hely után. Ha hozzávesszük az augusztusi 2. helyünket is akkor elmondhatjuk sikeresen szerepeltünk eddig Ostravában. A döntő első negyedében a BCM Ostrava „18” már 20 ponttal vezetett a Komarno ellen amikor eljöttünk, és a látottak alapján veretlenül nyerték a tornát.

Atomerőmű SE – JBC Brno
75:51
(19:15, 14:15, 21:10, 21:11)

ASE: Gomola 25, Baki 19/12, Kollár 10/3, Novák 4, Sterczer 3/3

cs.: Miholics 7/3, Tóth 4, Fazekas 3, Meixner

Edző: Nagy Gábor