
Az utánpótlás nevelés mindig prioritást élvezett az Atomerőmű Sportegyesületnél, korosztályos csapataink évről-évre érnek el sikereket itthon és külföldön is. Három fiatal utánpótlás játékosunkkal és edzőjükkel készítettünk interjút, akik meghívót kaptak a Magyar válogatott táborába, sőt közülük egy játékos már külföldön bontogatja a szárnyait. Buglyó Barna, Kékesi Kolos és Pavlík Botond mesélt nekünk.
- Tavaly már meghívást kaptatok a magyar válogatott nyári edzőtáborába, idén is az ország legjobbjaival tölthettetek el pár napot. Milyen érzés ilyen fiatalon bekerülni a válogatottba?
Barna: „Megtiszteltetés a magyar válogatott tagjának lenni. Az első alkalommal nagyon izgultam, de hamar összehaverkodtam a srácokkal. Idén nem csak a saját korosztályomba kaptam meghívást, hanem az U16 válogatott csapatába is.”
Botond: „Nagy megtiszteltetést, örömet és motivációt jelent számomra, hogy számítanak rám a 2006-os magyar válogatottban.”
Kolos: „Nagyon jó érzés, mert látszik, hogy van eredménye a belefektetett munkának.”
- Milyen a hangulat egy ilyen edzőtáborban?
Botond: „Minden alkalommal izgatottan várom, hogy találkozzak a fiúkkal, hisz remek a hangulat az ilyen összetartásokon! Rengeteg barátra leltem ezekben a táborokban. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a srácokkal, van egy csoportunk is, ahol megbeszéljük kinek milyen bajnoki meccse van éppen a szezonban.”
Kolos: „Mindig jó, mivel már egy ideje ismerjük egymást, és mindenki jóban van mindenkivel, ezért nem alakul ki sok konfliktushelyzet.”
- Barna, augusztusban Németország felé vetted az irányt, az Orange Akadémián folytatod a pályafutásodat, a 120 ezres germán egyetemvárosban, Ulmban. Hogyan kerültél oda?
„2019-ben az EYBL nevű nemzetközi tornán szerepeltünk, ahol lengyel, cseh, török, német, olasz, magyar, bolgár csapatokkal játszottunk. Csoportelsőként jutottunk tovább, magunk mögött hagyva pl. a Bayern München és Balkan csapatát. Sajnos a tornát lefújták a vírus miatt, így nem tudjuk meddig jutottunk volna el. Ezen a tornán figyelt fel rám egy játékosmegfigyelő. Nyáron sikerült kijutnom Ulmba, ahova Jan Pavlík kísért el minket, és ő volt az aki szakmai szempontból is megnézte az akadémiát. Első benyomásom is nagyon jó volt, vadonatúj a campus épülete, mindenféle új technikai dolgokkal van felszerelve, pl. 3 db edzőpálya, több szintes konditerem, futópálya a karzaton, atlétikai labor, mozi stb. Az edzők tapasztalt Bundesliga és Euroliga játékosok voltak. A látogatás után nem volt kérdés, igent mondtam, melyben a szüleim és Jan is támogattak, 4 éves szerződést írtam alá.”
- Milyen rutin szerint telnek a napok a válogatottban, illetve az akadémián?
Botond: „Napi két edzésen veszünk részt, az edzések között délutáni pihenő van, este pedig csapatépítő tréning.”
Kolos: „Ahogyan Bobó is mondja napi 2 edzés van reggel és délután, ezért van sok szabadidőnk is, amit rendszerint együtt töltünk, illetve a napi 3 étkezés.”
Barna: „Felkelek és iskolába megyek, utána egyéni edzésre van lehetőség. Az egyéni edzés dobásból és labdavezetős feladatokból áll, ezután hazamegyek és a magyar iskolába lévő tantárgyakat tanulom, miután végeztem irány a Campus, csapatedzés. Az edzésen bemelegítés után általában 5-5 elleni játékot szoktunk gyakorolni, majd hazatekerek biciklivel, tusolok vacsorázok és alszok. Egy héten 7-8 edzésem van, minden hétvégén 2 meccs. Sokkal gyorsabb a kosárlabda, technikában nem jobbak, de 120%-kal kell dolgoznunk még edzéseken is.”
- Barna, Ilyen fiatalon egyrészt bátorság, másrészt kitartás is kell, hogy belevágj egy ilyen kalandba. Mik voltak az első benyomások, volt-e kultúrsokk? Könnyen beilleszkedtél?
„Általános iskola óta tanulom a német nyelvet, azt hittem nem lesz gond vele, aztán jött a valóság. Sokat megértettem, de válaszolni nem tudtam olyan gyorsan. A beilleszkedéssel nincs baj, de a német ételek ízvilága különbözik a hazaitól. Az internátusban két szakács főz ránk és Stefán vigyáz ránk, intézi az ügyes-bajos dolgainkat. 11-en vagyunk kosarasok, van közöttünk több német, de van bolgár, dán, lengyel, osztrák, svájci és szerb játékos is.”
- Mennyire van bennetek bizonyítási vágy és mit gondoltok, hogy kezelitek azokat a szituációkat, amikor „ismeretlen” játékosokkal kell egy csapatban játszanotok vagy edzenetek?
Botond: „Már az 5. válogatott edzőtáborom volt az őszi szünetben. Természetesen nem vagyunk még teljesen összeszokva, de nem nevezhető „ismeretlennek” sem a szituáció, hisz kb. 10 ember állandó meghívott tagnak mondható. Igyekszünk minden edzéssel közelebb kerülni egymáshoz, megismerni egymás játékstílusát. Nyilvánvalóan figyelem a velem egy poszton lévő játékosokat és igyekszem a legjobb formámat adni, hogy bebizonyítsam azt, hogy helyem van a válogatottban.
Kolos: „Bizonyítanom mindig kell, ha már eljutottam erre a szintre, akkor meg kell mutatnom, hogy kiérdemeltem. Ismeretlen játékosokkal -ahogy említettem- nem sokszor edzek, hiszen ismerjük egymást legalább névről.”
- Jelenleg még gimnazisták vagytok, hogyan tudjátok összeegyeztetni a tanulást a sporttal?
Botond: „Első osztályos voltam, mikor elkezdtem kosáredzésekre járni. Úgy, ahogy a kosárlabdában, az iskolában is maximalista vagyok, az évek alatt megtanultam összeegyeztetni a tanulást és a sportot.”
Kolos: „Koncentrálok órán és így a lényeget már ott meg tudom ott tanulni.”
- Barna, A koronavírus-járvány hogyan befolyásolja a kintlétedet?
„Eddig minden rendesen ment, iskola és az edzések is. Két hete az internátusban az egyik lakó pozitív lett, így 14 napig karanténban voltunk. Novemberi hónapra sajnos a szezont függesztették. Jelen pillanatban az a döntés család és a vezetők között, hogy itt maradok Ulmban, az edzéseket megoldják, iskolába változatlanul járok, hogy erősödjön a német tudásom.”
- Ki a példaképetek és miért?
Botond:” A példaképemet nem kell messze keresni. Apukám sokszoros cseh válogatott játékos, emellett 2 egyetemi diplomát is szerzett. Célom, hogy minimum az ő nyomdokaiba léphessek!”
Kolos: „Nincs kifejezetten példaképem, de sok játékosra felnézek, és próbálom összegyűjteni és alkalmazni a tőlük tanultakat.”
A fiatalok többek között Jan Pavlík kezei alatt nevelkedtek, így a szakosztályvezető is nyilatkozott nekünk:






