Andrásnak – vagy ahogyan sokan becézték – Macinak fiatalkora óta az ASE csapatáért dobbant a szíve, nem csak a hazai, de az idegenbeli mérkőzésekre is rendre elkísérte és a lelátóról buzdította a piros-kékeket. Az Atomic Boys emblematikus, megkerülhetetlen alakja mindig jókedvű volt, külföldről is folyamatosan figyelemmel kísérte az Atomerőmű SE eredményeit, hosszú éveken keresztül játszott a Városi Bajnokságban is.
A Zalakerámia ZTE KK elleni bajnoki mérkőzésünk előtt egy perces néma csenddel szeretnénk megemlékezni Andrásról.
Nyugodjon Békében!
