Félegyházi Pékség Kosárlabda Kupa
Naturtex-SZTE-Szedeák – Atomerőmű SE
71-67
(18-16, 17-17, 17-22, 19-12)
(18-16, 35-33, 52-55, 71-67)
ASE: Dunn 13/6, Medve 4, Barnies 11/3, Szabó 10, Tóth 8.
Csere: Kovács 5/3, Eilingsfeld 14/6, Will 2.
Vezetőedző: Schmidt Béla
Szabó szerezte meg a vezetést a csapatnak, de a próbajátékon lévő Brkic egyből kiegyenlítette az állást. Kissé akadozott a játék mindkét oldalon, látszott, hogy még van min javítani a játékosoknak, de hát mire való a felkészülés, ha nem erre. Szabó és Medve kosaraival néggyel megugrottunk, majd egy perccel később – Ciric tripláját követően – már mi voltunk hátrányban. Láthatóan nehezen melegedtek be a mieink, nem igazán ültek a dobásaink a kezdeti időszakban, közelről és távolról egyaránt rosszul céloztunk. A negyed végére kezdtünk belejönni, Szabó vezérletével közelebb kerültünk, de így is megmaradt két pont a szegedi előnyből. Különösen a triplavonalon túlról nyújtott teljesítményünk volt szembetűnően, nagyjából tízszer próbálkoztunk, sikertelenül.
Nem kezdtük jól a második negyedet, megint a szeged szerzett kosaram, ám válaszként Eilingsfeld révén legalább megszereztük első hármasunkat. Schmidt Béla forgatta a csapatot megállás nélkül, próbálta megtalálni az ideális szerkezetet, ám jó darabig úgy tűnt, ez nem nagyon sikerült. Nehezítette a dolgát, hogy Tóth Ádám már a második negyed derekán megkapta harmadik faultját, így ismét Szabó Zsoltnak kellett centert játszania. Az egyenlítésünket végül Kovács Ákos triplája hozta meg, ám mivel a védekezésünk finoman szólva sem volt acélosnak nevezhető, újfent hamar hátrányba kerültünk. Nagy változás már nem volt a negyed során, így ha csak kettővel is, de továbbra is mi voltunk hátrányban.
Kihagyott dobások és technikai hibák tarkították a második félidő első perceit, mígnem Molnár és Kovács kosárváltása révén mindkét csapat megszerezte első találatait. Aztán jött Eilingsfeld János, és elsüllyesztette második hármasát, amellyel 20 perc után ismét nálunk volt az előny. Ez ébresztőként hatott a többiekre is, és végre elkezdtünk arra emlékeztetően játszani, ahogy az ettől a csapattól elvárható. Sajnos az örökifjú Ciric is ekkor kezdte el érezni a gyűrűt, és a nagyjából másfél perc alatt betermelt nyolc pontjával nem hagyta leszakadni a Szegedet. A negyed legszebb jelenete azért piros mezes játékoshoz kötődött, Dunn engedett el egy hármast a záró dudaszó felharsanása előtt pár másodperccel, a labda pedig csont nélkül szállt a gyűrűbe, három pontos paksi vezetést eredményezve.
Az első félidőben finoman szólva is gyenge színvonalú találkozóból jó kis meccs kerekedett a záró felvonásra, amelynek hangulata helyenként a nézőkre is átragadt, akik lelkesen tapsoltak egy-egy szebb megoldás után. Ciric továbbra sem adta fel a harcot, újabb triplát szórt be, majd Brkic lophatta volna még közelebb az övéit, ám Eilingsfeld elég méretes gátat, jobban mondva sapkát szabott ennek a szándéknak. Egy pontos paksi vezetéssel futottunk neki az utolsó három percnek, mikor Kiss Zsolt – a piros-kék drukkerek számára oly ismerős mozdulattal – beemelt egy trojkát, megszerezve az előnyt csapata számára. Innen aztán már nem volt visszaút, a Szeged pedig az egész meccset nézve megérdemelten hódította el a kupát.
Fotó: bb1.hu
