III. Morgen Ferdinánd Emléktorna
Atomerőmű SE – JP-TOP COP Jászberény
88-68
(28-14, 20-20, 16-19, 24-15 )
(28-14, 48-34, 64-53, 88-68)
ASE: Dunn 17/3, Medve 10/6, Barnies 12/3, Szabó 14, Rakocevic 12.
Csere: Eilingsfeld 12/3, Will 11/3, Gulyás -.
Vezetőedző: Schmidt Béla
JKSE: Caffey 9/3, Horváth 17/9, Soós 10/6, Cseh 6/6, Dramicanin 13/3.
Csere: Mándoki -, Dukic 11, Szögi -, Blaskovits 2.
Vezetőedző: Forray Gábor
Harmadik alkalommal került megrendezésre a Morgen Ferdinánd emléktorna, melyet fájdalmasan fiatalon elhúnyt korábbi közönségkedvencük, barátunk emlékére szervez meg minden évben a klub. Az első mérkőzésen a cseh Opava viszonylag könnyedén győzte le a PVSK gárdáját, mely nem tudott ellenállni a cseh triplaesőnek. Ezt követte a megemlékezés, mely során a csapatok, valamint az Atomic Boys képviselői elhelyezték koszorúikat a csarnok bejáratánál kialakított emlékhelyen, majd egy perc néma főhajtással adózott Ferdi emlékének a csarnokba kilátogató nagyjából ötszáz.
Este hétkor kezdődött a második mérkőzés, melyen a Jászberény volt az ASE ellenfele. Jól indult a találkozó, a kezdőcsapatban most debütáló Rakocevic parádés labdájából a befutó Dunn szerzett kosarat. A folytatás sem volt rossz, hamar 10-2-es, majd 17-4-es előnyre tettünk szert, köszönhetően okos és jól felépített támadójátékunknak. Kiemelni igazán senkit nem lehetett, mindenki hozzátette a magáét. Dunn szépen osztogatott, a többiek pedig jó százalékkal oldották meg a befejezések, így mire véget ért az első negyed, már négyen álltak legalább öt ponttal, a csapat pedig 14 ponttal vezetett.
A második negyedben tovább folytattuk a remeklést, öt kapott pontra tizenegyet szórtunk, közte Dunn palánkos hármasát, amelyben azért láthatóan benne volt az a bizonyos mázli faktor, de ez abban a pillanatban senkit nem érdekelt, néző és játékos egyaránt önfeledten élvezte az örömjátékot. Másodszorra kért időt a meccsen a vendégcsapat, és ezúttal foganatja is volt az edzői intelmeknek: szép játékkal két perc alatt hét pontot faragtak a hátrányukból és feljöttek tizenötre. Nehezítette a dolgunkat, hogy Kovács és Illés sérülése miatt Medve irányított, mikor Dunn ült, ami okozott is némi zavart időnként a gépezetben, hiszen ő kettes poszton otthonosabban mozog, ahogy azt be is bizonyította egy szép hármassal az utolsó percben, mellyel visszaállítottuk korábbi 14 pontos fórunkat.
Egy ex-paksi játékos, Horváth Ákos találataival indult a második félidő, a korábbi válogatott játékos két támadás alatt öt ponttal terhelte meg a gyűrűnket, be is jött tízen belülre a Berény. Nagyon nem találtuk a gyűrűig vezető utat, három perc alatt egyetlen kosarat sem szereztünk. A jeget Zarko Rakocevic törte meg, Dunn passzát juttatta a gyűrűbe. Persze azért annyira nem volt komoly ez a jégtörés, mintha az „50 let Pobedi” nevezetű, legendás orosz jégtörő hajó hajtotta volna végre, a gépezet továbbra is akadozott, a kosarak nem akartak jönni. Hét perc alatt mindössze hat pontig jutottunk, pedig próbálkoztunk aztán mindenféle felállással, amit csak el lehet képzelni. Az utolsó két percet azért meg tudtuk nyomni, ehhez a hathoz még tízet hozzátettünk, és magabiztos előnnyel vártuk a záró felvonást.
Az utolsó negyedet az addig meglehetősen gyengén célzó Barnies kosarai vezették fel, kellett is neki a sikerélmény, nem igazán ment neki a dobás. Ezzel vissza is állítottuk a tizenöt pontos különbséget, amelyet őriztünk is becsülettel. A lefújásig már nagy dolgok már nem történtek, a vendég csapat játékosainál ekkorra már tudatosult, hogy ez a meccs már nem lesz meg. Pár szép megoldás azért akadt még, illetve a 17 éves Gulyás Milán is pályára került, másodszor az est folyamán. Összességében – helyenként szép játékkal – teljesen megérdemelten nyertük meg a mérkőzést, és jutottunk be a holnapi döntőbe, ahol az Opava lesz az ellenfelünk.
Fotó: Molnár Gyula
