ASE.hu kosárlabda

Az utolsó negyedben fordítva, Hill és Medve extra védekezésével hoztuk a mérkőzést.

 

NB1 - Alapszakasz, 9. forduló
Atomerőmű SE - Naturtex-SZTE-Szedeák
79-72
(21-18, 14-21, 16-14, 28-19)
(21-18, 35-39, 51-53, 79-72)
V.: Benczúr T., Pozsonyi L., Praksch P. (Várhalmi Zs.)

ASE: Hill 19/3, Medve 12/9, Samenas 9, Gilbert 16/6, Tiby 14/3.
Cs.: Kovács 10/6, Will -, Morse -.
Vezetőedző: Gediminas Petrauskas

Szeged: Boltic 24/15, Lilov 14/3, Ciric 11/3, Juhos 6/6, Sulovic 12.
Cs.: Wirth 3/3, Vágvölgyi 2, Lakosa -.
Vezetőedző: Nikola Lazic

Kipontozódott: - ill. Wirth (35.), Sulovic (37.), Lilov (39)

Gilbert kosara adta meg a találkozó alaphangját, amerikai játékosunk rögtön az első támadásból betalált a Szeged gyűrűjébe. Persze a kosárlabda nem az a sportág, ahol egy jó megmozdulás győzelmet ér, hátra volt még harminckilenc és fél perc, amit végig kellett koncentrálni a siker érdekében. A vendégek meg is rázták magukat és az idény során eddig mindössze tíz százalékkal triplázó Boltic rögtön betermelt két hárompontost, amivel kissé összezavart minket. Időt is kértünk, majd Kovács vezérletével csináltunk egy 8-0-ás futást, amivel visszavettük a vezetést, majd meg is tartottuk azt a negyed végéig.

Rosszul kezdtük a második negyedet, nem jöttek be a dolgaink az elején, nem úgy mint a Szegednek, mely kihasználta a hibánkat és a továbbra is sziporkázó Boltic kosaraival előbb fordított, majd elkezdte nyitni az ollót. A pályán lévő ötös sajnos egyáltalán nem működött ebben az időszakban, főleg a belső védekezéssel akadtak gondjaink. Ekkor ismét kevert egyet a kártyákon Petrauskas mester, visszajött Tiby és Samenas, a csapat pedig varázsütésre elkezdett játszani. Fel is jöttünk egy pontra, pedig közben még Will is beszedett egy technikait, de - többek között a remekül játszó Medve kosarainak köszönhetően - ezt is elbírtuk.

A második félidőnek újult erővel futottunk neki, és bár Samenas - tőle szokatlan módon - továbbra sem talált be a triplavonalon túlról, Medve harmadik hármasával zárkóztunk, majd az előnyt is megszereztük. Örömünk tiszavirág-életű volt, ugyanis Boltic sem kegyelmezett a vonalon túlról, ötödik hármasával megint csavart egyet a sztorin. A meccs színvonala egyébként nem verte az eget, de ami nagyobb gond, a tempója sem, pedig arra készültünk, hogy magasan tartjuk a fordulatszámot. A palánk alatti embereink nem érezték a játékot, és a tripláink sem estek úgy, ahogy eddig megszokhattuk, ami jelentős zavart okozott a gépezetben. Pedig a dobóhelyzeteink megvoltak, Hill szórta a virtuális gólpasszokat, kár hogy kevésből lett gól. A játékrész végére aztán Hill és Gilbert találataival ismét magunkhoz ragadtuk az előnyt, ám Juhos révén erre is volt válasza a vendégcsapatnak.

Két pontos  szegedi előnnyel indult a záró felvonás, amiből pillanatok alatt hét lett, amit azért már bátran lehetett a komoly baj kategóriába sorolni. Kilenc percünk volt arra, hogy összekapjuk magunkat, egyszerűen nyerni kellett, ha még akartunk valamit ettől az idénytől. Tiby vette a hátára a csapatot, tripla majd dupla érkezett tőle, majd Gilbert passzából Kovács is betalált, és két perc alatt eltüntettük a hét pontos hátrányt. Időt kért a Szeged, ám a dominanciánkat sikerült megőrizni. Hill és Medve extrát védekezett, így szép lassan elkezdtünk távolodni, annak ellenére is, hogy a triplákat továbbra is rettenetesen dobtuk. Hat ponttal léptünk meg a vége előtt három perccel, miután Samenas - ha már nem ment neki a hármas - bekígyózott a védelem mögé, és faulttal együtt tudott eredményes lenni. Közben sorra elkezdtek kipontozódni a szegedi kulcsemberek, bő három perc leforgása alatt elveszítették Wirthet, Sulovicot és Lilovot is. Hét perces paksi előnnyel futottunk neki az utolsó két percnek, majd mire feleszméltünk, négy eltűnt belőle. Ennél közelebb azonban már nem jutott a Szeged, így végül roppant erőfeszítéseket megmozgatva, minden erőnket beleadva az utolsó negyedbe, sikerült megnyerni a meccset.

Szép volt fiúk!

Fotó: Molnár Gyula