Nagy meccset nyertünk meg Sopronban

2015.11.21, 16:58 Kosárlabda
Remekül kezdtük a mérkőzést, ám a Sopron fokozatosan feljavult, a harmadik negyed végén úgy tűnt, nincs visszaút. A negyedikben azonban óriásit mentek a srácok, és hatalmasat küzdve végül behúzták a győzelmet. Szép volt fiúk!  

 

NB1 - Alapszakasz, 9. forduló
Sopron KC - Atomerőmű SE
71-76

(16-20, 20-13, 22-19, 13-24)
(16-20, 36-33, 58-52, 71-76)
Vezette: Papp P., Frányó P., Gál J. (Fekete L.)

SKC: Laroche 12/3, Tiggs 15, Rancic 11/3, Tóth 15, Bavcic -.
Csere: Dénes 7/3, Takács -, Ruják 1, Radulovic 10.
Vezetőedző: Sabáli Balázs

  ASE: Dunn 21/9, Robinson 4, Barnies 18/3, Eilingsfeld 2, Tóth 9.
Csere: Watkins 14, Medve -, Kovács 8, Will -.
Vezetőedző: Schmidt Béla 

 Kipontozódott : - ill. -

Rancic kosarával a a Sopron szerezte meg a vezetést, ám Tóth és Dunn találataival hamar megfordítottuk az állást, hogy aztán ismét az SKC kerüljön előnybe. Ide-oda vándorolt a vezetés, sajnos közben Tóth Ádi két faultot is begyűjtött, így remek formában lévő centerünk mehetett a padra, Watkins váltotta. A pontfelelősi szerepet közben Barnies vállalta magára, előbb két duplát, majd két büntetőt is elsüllyesztett, így ismét mi kerültünk előnybe. Időt kért a hazai csapat, ami után azonban nem sokat változott a játék képe, továbbra is mi maradtunk támadásban. Dunn előbb triplát szórt, majd feladta Eilingsfeldnek, aki a tőle megszokott, elemi erejű zsákolással zárta le az akciót. Közben Watkins is begyűjtötte a második faultját, ami mondani sem kell nem könnyítette meg a dolgunkat. a negyed végére így némiképp csökkent a fór, de így is nálunk volt az előny.

Barnies kosara nyitotta a második negyedet, amire Dénes válaszolt egy - szerencsésnek tűnő, ám így is hármat érő - triplával. Közben Watkins is csipkedte magát, előbb egy jó védekezést, majd egy támadólepattanó + ziccer kombinációt mutatott be, lökve egyet a csapat szekerén. Közben a csarnokban - részlegesen - lementek a fények, így öt pontos paksi vezetésnél megállta játék. Majd pár perccel később annak ellenére is folytatódott, hogy a félhomályt nem sikerült felszámolni, de hát ugye "Show must go on!". Sajnos a kényszerszünet a hazaiaknak jött jobban, megnyugodtak egy kicsit, illetve volt idejük átbeszélni a problémákat, majd visszajöttek és nekünk estek. Nem is kellett sok idő hozzá, csak nagyjából három perc, hogy megfordítsák az állást, majd négy pontos előnyt építsenek ki. A védekezésünk teljesen összeesett ebben az időszakban, az eddig mindössze öt pontot átlagoló Radulovic pillanatok alatt betermelt nyolc pontot, ami mindent elmondott erről az időszakról. A rettenetes sorozatunkat végül Dunn törte meg egy hármassal, de az előnyt így is buktuk.

Sajnos a második félidő sem a mi szánk íze szerint indult, a hazaiak továbbra is jól pörögtek, mi pedig mindent kihagytunk, amit csak ki lehetett. Egyedül Barnies mutatott életjeleket, már ha Watkins kihagyott dobásait nem vesszük annak. Rossz irányba haladtak a dolgok, ráadásul így amikor Rancic hármasa után Tiggs labdát szerzett, majd háttal zsákolt egy hatalmasat, eléggé lógó orral vonultak a kispadhoz a fiúk, hogy meghallgassák az edzői intelmeket. A Sopron pedig élvezte a játékot, úgy tűnt, mintha az elmúlt időszakban felgyülemlett feszültséget játszották volna ki magukból. Tóth Ádám közben a negyedik hibáját is összeszedte, és bár ismét Watkins érkezett a helyére, a szerkezetünk nem a megszokott volt, ugyanis Barnies volt fent négyesben. Kovács Ákos triplával hatra zárkóztunk, majd ismét rontottunk védekezésben, Tiggs mehetett a vonalra. A hazaiak közül ő volt leginkább elemében, sorra szerezte a kosarakat, nem tudtuk tartani. Nálunk Robinson javult fel egy kicsit a negyed végére, de négy pontja még így is nagyon kevés volt, főleg hogy hattal a hazaiak tartottak előrébb. 

Feszült hangulatban kezdődött az utolsó negyed, kosár itt, kosár ott, az idő telt, de a távolság nem csökkent a felek között. Az akarat látszott a fiúkon, próbáltak visszakapaszkodni, azonban a Sopron vérszemet kapott, megérezték a lehetőséget és élni is akartak vele. ehhez szerencsére a mieinknek is volt egy-két szavuk, és előbb Kovács majd Barnies szórt be egy hármast, melyekkel az utolsó öt percre fordulván már csak egy volt a hátrány! Gyorsan időt is kért Sabáli Balázs, mert úgy tűnt, itt kiénekelhetik a sajtot csapata szájából. Az időkérés után Tóth Ádám harcolt ki faultot, mehetett is a vonalra, ahol ugyan a második kimaradt, de legalább utolértük ellenfelünket! Az örömünk nem tartott sokáig, Tóth Gergő beemelt egy kettest, amire fordulásból Dunn hármassal felelt, majd labdát loptunk! Barnies robogott a gyűrű felé, jött is a fault, és bár Tóth Ádámhoz hasonlóan ő is csak egyet dobott be, minden pont sokat ért egy ilyen meccsen! A végére a védekezésünket is sikerült összerántani, sorozatban bekkeltük ki a soproni támadásukat, mi pedig ha vért izzadva is, de építgettük előnyünket. Tóth Ádám ismét kiharcolt egy fautot, megint csak egy volt jó, de ez már senkit nem érdekelt, mert a meccset végül megnyertük, és roppant fontos lépést tettünk a céljaink elérése felé!

SZÉP VOLT FIÚK!!!

Fotó: Tóth Zsombor