A végjáték a Kecskemété lett

2015.03.28, 17:52 Kosárlabda
Húsz másodperccel a vége előtt még nálunk volt az előny, ám a végjátékban a Kecskemét volt a a higgadtabb, és Ivosev labdaszerzésének köszönhetően megnyerte a találkozót.  

 

NB1 - középszakasz, 5. forduló

KTE-Duna Aszfalt - Atomerőmű SE
80-76

(15-16, 21-19, 20-25, 24-16 )

Kecskemét, Messzi István Sportcsarnok

V: Földházi T., Benczur T., Minár L. (Fekete)

KTE: Pongó Má. 4, Kovács 6, Derasimovic 20/3, Ivosev 18/3, Barovic 9.
Csere: Pongó Ma. 8/6, Karahodzic 4, Kinney 10/6, Hegedűs 1.
Vezetőedző: Stojan Ivkovic

ASE: Dugat 10/3, Medve -, Baki -, Evans 12/3, Szabó 16/6.
Csere: Eilingsfeld 6, Markovic 2, Körtélyesi 10, Kovács 17/6, Wise 3.
Vezetőedző: Dzunic Branislav

Kipontozódott: Pongó Ma. (40.) ill. Evans (40.)

Az előzetesen megadott sérültekhez képest itt is, ott is volt meglepetés, ugyanis James Kinney és Jeremy Wise is vállalta a játékot a mai mérkőzésen. Amelyet nem is kezdtünk rosszul, Dugat és Szabó kosaraival hamar megléptünk 6-0-ra. Sajnos a negyedik perc közepén Szabó már a második hibáját szedte össze, így le kellett ültetni, és megbontani az addig jól működő védekezést. Meg is szerezte első kosarát a Kecskemét, ám a Szabó helyére beállt Eilingsfeld büntetőkből válaszolni tudott. a védekezésünk összességében remekül funkcionált, öt és fél perc alatt mindössze két pontot kaptunk. A folytatásban változott a forgatókönyv, a házigazda elkezdett betalálgatni, mi pedig nem igazán leltük a gyűrűig vezető utat. Ezen aztán Kovács Ákos segített, aki a előbb egy triplával, majd egy duplával tolta meg a szekeret. El is léptünk ismét hat ponttal, ám elég volt egy félpercnyi rövidzárlat, és máris megint csak egy volt közte. Nem is váratott magára sokáig az időkérés, Dzunic mester magához hívta fiait, hogy kicsit rendet tegyen a fejekben. Ezt követően megkaptuk a nyolcadik személyi hibánkat is, ezúttal Eilingsfeld volt a "bűnös", szerencsére Kinney nem tudott élni a lehetőséggel, és kihagyta csapatata hetedik és nyolcadik büntetőjét, ennek köszönhetően pedig, ha szűken is, de nálunk volt az előny a negyed végén.

Egészen addig, amíg Derasimovic be nem emelt egy triplát a második negyed első kecskeméti támadásának lezárásaként. Szerencsére erre is akadt válaszunk, a visszatérő Szabó Zsolt is a vonalon túlról talált a gyűrűbe. Sajnos a centertelenség kezdte éreztetni hatását, egyre több energiát emésztett fel a hazai magasemberek levédése, a Kecskemét pedig elkezdett szép lassan felőrölni minket. Előbb Pongó Martin hárompontosa, majd Derasimovic és Ivosev duplája landolt a gyűrűben, hat pontos előnyhöz juttatva a Kecskemétet. Ismét időt kértünk, amely után végre mi is eredményesek voltunk, Dugat dobása ráadásul hármat ért. Összességében nem voltunk nagyon lemaradva az ellenféltől, rendre öt-hat pont környékén volt a különbség, ám akárhányszor felcsillant a közelebb kerülés lehetősége, Barovic vagy Ivosev leszedett egy fontos támadólepattanót, megtörve a lendületünket. Dolgunkat az sem könnyítette meg, hogy kényszercentereink, Szabó, Eilingsfeld és Körtélyesi is hamar begyűjtött két személyi hibát, kénytelen volt őket folyamatosan cserélgetni a vezetőedző. Az utolsó három percre aztán pályára került az elmúlt három meccset sérülés miatt kihagyó Wise is, fel is kapaszkodtunk két pontra, fél perccel a vége előtt, amiből egy kecskeméti időkérés után még egyet faragni tudtunk a nagyszünetig.

Wise szünet után is maradt a pályán, a húzás pedig bejött, két gyors kosárral átvettük a vezetést. Sajnos a lepattanó problémáinkon továbbra sem tudtunk úrrá lenni, újra egy lecsorgót tett vissza Karahodzic, ám a lényeg az volt, hogy összességében jól védtük a hazai játékosokat, rendre kicsavart helyzetből, az támadóóra által "hajtva" kellett dobniuk. Persze azért néha ezek a dobások is beestek, mint például Kinney sikeres triplakísérlete, amelyet ráadásul még egy követett egy támadással később, kiegyenlítve az állást. Szerencsére ebben a szakaszban már rendben volt a csapat támadójátéka, így erre is volt feleletünk, ezúttal Evans és Szabó kosaraival ugrottunk meg. Kemény meccs volt, nem kímélték egymást a felek, ennek következtében pedig a személyi hibák is szépen sorakoztak a játékosok nevei mellett. A 27. percben meglett az első "négyfaultosunk" Eilingsfeld személyében, akit ennek ellenére is kénytelen volt a pályán hagyni a mester, mert Szabó épp tíz másodperccel azelőtt kapott pihenőt. Közben a csapatok fej-fej mellett haladtak, hol az egyik, hol a másik gárda vezetett. Nálunk elsősorban a sebességben tarthatatlannak bizonyuló Kovács volt aktív, rendre fontos faultokat harcolt ki, és ebben az időszakban a büntetőket is jó százalékkal értékesítette. A koronát azonban az tette fel negyedbeli teljesítményére, mikor a dudaszó pillanatában hét és fél méterről eresztett dobása a gyűrűben landolt, négy pontos előnyhöz juttatva a mieinket.

A záró felvonás első momentumaként másik "centerünk", Szabó Zsolt is megkapta negyedik hibáját, ami tovább nehezítette a helyzetet. Kosarat szerencsére így sem a Kecskemét, hanem az ASE szerzett, mindjárt kettőt is, Markovic és Wise révén. Azonnal időt is kért Stojan Ivkovic, elvégre nyolc pontos különbség már komolynak számít, valamit tenni kellett. A hazaiak a következő támadásból sem találtak be, ellenben Stojan Ivkovic kireklamált magának egy technikait, a büntetőt dugat értékesítette. Sajnos ez a közjáték minket zavart meg jobban, hiba támadhattunk a két számjegyű előnyért, alig egy perc múlva már csak öt volt a differencia. A szerencse ekkor mellénk állt, a KTE kihagyott két nagyon fontos büntetőt, Evans és Szabó pedig megtorolta, és négy gyors ponttal ismét távolabb lökte a csapatot az ellenféltől. Négy perc volt vissza a meccsből, mikor Ivosev előbb ötre, majd egy labdaszerzés után háromra zárkóztatta az övéit. Jött is a paksi időkérés, amely után ott volt a tiszta dobóhelyzet Wise számára, ám a triplája lejött, nem úgy, mint a túloldalon Ivosevé, aki ezzel 69-69-re alakította az állást. Ekkor nálunk is megtört a jég, Szabó is dobott egy triplát, mellyel megint mi vezettünk. Sajnos a lepattanókkal továbbra sem boldogultunk, két támadás alatt az egyikből Ivosev szórt egy duplát, a másik után Barovic mehetett a vonalra, aki megint egyenlített. Másfél perc volt hátra, mikor egy újabb támadólepattanó után Ivosevet faultoltuk, ő pedig ha csak egyet is, de bedobott a büntetőkből, vezetett a Kecskemét. Ekkor jött az egész meccsen rosszul célzó Evans, és beszórt egy hármast, majd remekül védekezett Ivoseven, vastagon hozzájárulva, hogy paksi labdaszerzéssel zárult a támadás. Három gyors fault következett Dugat ellen, hiszen messze volt még a bónusz, a meccsből pedig csak 20 másodperc volt hátra. Végül meglett az öt fault, Henry mehetett a vonalra, ám ő is csak egyet értékesített a két büntetőből. A Kecskemét időt kért, majd három pontos hátrányból támadott. A labda Kinney kezében volt, aki betört, ám bedobni nem tudta, mert Evans szerelte, a játékvezetők meglátása szerint szabálytalan körülmények között. Az amerikai már nem hibázott a vonalról, és egyre faragta a hátrányt. Ez még mindig elég lett volna, ha nem adjuk el a labdát a következő bedobásnál, ám ezt tettük, Ivosev pedig megnyerte a meccset a hazaiaknak.

Kár ezért a mérkőzésért, mert ismét rengeteg energiát tettünk bele, és reális esélyünk volt a győzelemre. A siker elmaradt, higgadtságának és Ivosev negyedik negyedbeli remeklésének köszönhetően a Kecskemét gyűjtötte be a győzelemért járó két pontot.

 

Fotó: Fekete Zsuzsanna