Ezúttal a Falco örülhetett

2015.04.25, 16:09 Kosárlabda
A hazai csapat végig vezetve, megérdemelten nyerte meg a találkozót, és egyenlítette ki a párharc állását.  

 NB1 - Negyeddöntő, 2. mérkőzés

Falco Trend-Optika KC Szombathely - Atomerőmű SE
95-77

(23-18, 25-22, 24-24, 26-13)

Szombathely, Arena Savaria

V: Földházi T., Hegedüs T., Török R. (Hartyáni)

Falco: Váradi 15/9, Perl 20/6, Doyne 15/3, Dukic 7/6, Krstanovic 21.
Csere: Bognár 10, Majstorovic 2, Hall 5, Will -, Popgyákunik -, Kovács -, Hódi -.
Vezetőedző: Kálmán László

ASE: Dugat 17/6, Medve 8/6, Evans 9/6, Szabó 10/3, Eilingsfeld 12/3.
Csere: Kovács 11/6, Körtélyesi -, Baki 3/3, Tóth 7.
Vezetőedző: Dzunic Branislav

Kipontozódott:  Perl (37.) ill. Dugat (34.), Tóth (37.)

Mindkét oldalon volt változás az előzőleg várt kezdőkhöz képest: nálunk Eilingsfeld került be Körtélyesi helyett, míg odaát Perl és Doyne került vissza a csapatba. A kezdést a Falco, pontosabban Krstanovic kapta el jobban, parádésan kosarazott a szerb center, egyszerűen nem bírtuk tartani. Ha kellett közelről, ha kellett távolról volt eredményes, 11 pontig jutott a játékrészben. Nálunk Dugat igyekezett tartani vele a lépést, az első meccsen szinte hibátlanul játszó irányítónk két triplát és egy duplát is szórt az első percekben, de ez is csak arra volt elegendő, hogy ne szakadjunk le nagyon. Forgatta is a játékosokat rendesen Dzunic mester, hogy meglelje az ideális felállást, ám mikor a 9. percben időt kért, már nyolc ponttal vezetett a Falco. Tóth Ádám is ekkor került pályára, és rögtön egy 2+1-es akcióval mutatkozott be, így a negyed végére ötre faragtuk a hátrányt.

A folytatásban is a Szombathely dominálta a meccset, ráadásul ismét egy magasember, Bognár segítségével. A fiatal center nagyon jól szállt be a padról, ő is megoldhatatlan feladatott jelentett számunkra. Ráadásul eladott labdák terén sem álltunk túl jól, 12 perc alatt már ötnél jártunk, ami nem sok jót vetített előre a későbbiekre. 12 ponttal járt előrébb az ellenfél, mikor Branislav Dzunic ismét magához hívta fiait, valamit tenni kellett, mert kezdett komollyá válni a hátrány. Három és fél perc kellett az első kosarunkhoz, sajnos addig a Falco 9-0-át futott, mondhatni úgy kellett Szabó hármasa, mint egy falat kenyér. Ez mintha magához térítette volna a csapatot egy kicsit, nem sokkal később Szabó ismét betalált, majd Eilingsfeld is beszórt egy hármast, és máris csak hat volt közte! Majd Evans, Dukic és Kovács triplái után mindössze három, rohamosan olvadt a hazai előny. Aztán a negyed derekán ismét jött Krstanovic, és a rutinos center tett róla, hogy megint változzon a játék képe. Okos megoldásaival, és szemfüles támadólepattanóval szomorította a mieinket, és csak Evans utolsó percben dobott öt pontjának volt köszönhető, hogy tízen belül maradtunk a szünetre.

A második félidőt is a hazai csapat kezdte jobban, Doyne és Perl volt eredményes, ezzel tizenhárom pontos volt a hazai fór. Szerencsére ezúttal volt válaszunk, a három faultját korán összeszedő, és ezért az első félidőben mindössze 10 percet játszó Dugat, és Medve szórtak be egy-egy hármast. Sajnos lepattanók terén nagyon előttünk járt a Falco, majdnem dupla annyit szedtek, ez pedig már Kaposváron se végződött jól, hiába dobtunk ott is parádésan. Márpedig a dobással ezúttal sem volt baj, bőven ötven százalék felett dobtunk a vonalon túlról a 25 perc tájékán, ám lepattanók nélkül ebben a sportban még így is nehéz nyerni. Persze azért megpróbáltunk, és bár Doyne is dobott egy hármast, Medve ugyanúgy válaszolt, majd Dugat zsákolt, így mikor Kálmán László időt kért, megint csak öt volt közte. A pauza után ismét pályára került az ekkor már három faultnál járó Tóth Ádám, és végre elkezdtünk lepattanókat szedni. Ennek köszönhetően fel is jöttünk két pontra, ám a negyed vége a hazaiaké lett, ők várhatták nyolc pontos előnyből a záró felvonást.

Hogy aztán ott folytassák, ahol két perccel azelőtt abbahagyták, és tovább robogjanak, így mikor a 32. percben időt kértünk, épp 13-0-ás rohanásban volt az ellenfél, mi pedig 15 pontos hátrányban. Sajnos innen már nem volt visszaút, ez a rohanás el is döntötte a találkozó sorsát, amelynek forgatókönyve kísértetiesen hasonlított az első meccsre, ám legnagyobb sajnálatunkra ezúttal fordított előjellel. Ezzel egy dolog biztossá vált, lesz még egy meccs Szombathelyen, nekünk pedig most minden erőnkkel arra kell koncentrálnunk, hogy kedden ismét előnyhöz jussunk.

Fotó: Molnár Gyula