Egy vereséggel és két győzelemmel ötödik lett a kieséses országos döntőn az ASE kadet csapata

2012.05.10, 07:50 Kosárlabda
Május 4-6 között Budapesten rendezték meg az Országos Kadet Bajnokság Döntőjét Budapesten.

Ezúttal nem pályázat útján, hanem felkéréssel jelölték ki a helyszínt a Vasas Pasaréti Sportcentrumát.

Előtte szerdán tartottunk még egy dobóedzést nem teljes létszámmal,mert a szekszárdi általános iskolások Országos Diákolimpiai elődöntőt játszottak ( eredetileg 3-án csütörtökön egy nappal a döntő előtt lett volna, sikerült legalább szerdára átkönyörögni ).

Csütörtök délután utaztunk fel, mert péntek 12.00-kor volt az első mérkőzésünk. Nem tartottak velünk a Kunszentmiklósiak, mert ők is diákolimpiáztak, mert az ő mérkőzésüket nem sikerült áttenni. Így Szappanos Tomi két mérkőzést végig játszott, dobott 60 pontot, de pénteken látszott rajta, nagyon fáradt, fáj mindene.

Péntek délelőtt a reggelit követően megbeszélést tartottunk majd irány a terem a MAFC elleni mérkőzés.

Ellenfelünket 71:52-re egyszer már legyőztük az I. főtábla fordulón és csak csoport másodikként jutott be a BLF mögött a selejtező csoportból, de láttuk és tudtuk jó csapat, nem lehet lebecsülni őket, és azt is tudtuk meglepetésre készülnek, nagyon jól játszottak előző szombaton a Kecskemét elleni felkészülési mérkőzésükön.

A Sportcentrumba belépve a portán öltöző kulcsot kértünk, és ki volt téve a döntő kiadványa ahol bemutatták a csapatokat. Elvettem egyet és belelapoztam. Rögtön az első oldalon a mi csapatunk néz szembe az olvasóval és az edzői nyilatkozatomat olvasva, meglepődve láttam, hogy nem teljesen az eredeti szerepelt benne. Azt a mondatot, amelyet úgy adtam le” A kieséses rendszer, amit a csapatok többsége ellenzett most debütál, és lám-lám, a két favorit egy ágra került „ így szerepelt „ A kieséses rendszer most debütál és a két favorit egy ágra került.”

Amikor beléptem a terembe leadni az igazolásokat és játékengedélyünket, találkoztam Sterbenz főtitkár Úrral és rákérdeztem nála miért cenzúrázott a kiadványban, mint Rákosi pajtás idejében. Azt a meglepő választ kaptam, a kiadvány nem megfelelő hely a bírálatra, arra vannak más fórumok. Ez azért is érdekes volt, mert 2012-ben nagyon félni kell egy olyan véleménytől, ami némi kritikát is tartalmaz és igaz, és részben azért, mert nincsenek ilyen fórumok. Az edzők a továbbképzésen diktátumokat kapnak, nincs konzultáció, megbeszélés, javaslat a következő évi versenyrendszerekről. Az év elejére kért UP fórum összehívása elmaradt, elhamvasztották,.Helyette 16 főtáblás csapatnak kedd 11.00-kor programegyeztetés volt, ahol javasolni lehetett dolgokat. Erre vidékről sokan nem tudtak elmenni, dolgoztak, vagy aki igen szabadságot vett ki. Az egyeztetőn újra elmondták a megjelentek az idei bajnoki rendszer problémáit és kérték a szövetséget a döntő kieséses rendszerét változtassa meg a régi körmérkőzéses és keresztbe játszásosra . Ha mindenáron ragaszkodik, a kiíró a napi egy mérkőzéshez akkor legyen, inkább ötnapos verseny inkább többet fizetnek a csapatok. Az a változat sem került meghallgatásra, ahol a javaslat szerint négy nap alatt legyen csoportkör és az azonos helyezettek játszanak a másik csoporttal keresztbe a helyezésekért. Ezeket minden csapat támogatta, de nem érdekelte az illetékeseket.. Az elmúlt szezon előtt írásos javaslatokra sem reagált főtitkár úr, inkább áterőltette pl. a lány kiemelt bajnokság botrányosan kevés ( 3forduló + kieséses döntő ) mérkőzéssel tarkított programját , a fiú U23 szerintem elkapkodott bajnoki kiírását és még néhányat. Idén legalább volt egy lebonyolítási tervezet amit észrevételezni lehetett., de az U18-as junior bajnokságot U19-re akarják módosítani, így marad a tavalyi 94/95-ös korosztály és senki nem tudja még a 96-os játékosok zöme hol fog szerepelni és játszani. Amikor erről megkérdeztem  a szakmai bizottság egy tagját azt válaszolta, nem ezt adták be a főtitkárnak, de ez jött vissza az elnökségtől.

 

Szóval melegíteni kezdtünk volna, de meglepetten láttuk lepusztult labdák vannak csak és nincs 6 db a versenykiírásban meghatározott labda. Érdeklődésemre a helyiek elmondták, ez szövetségi rendezvény ők csak a helyszínt biztosítják. Melyik labdával játszunk a kopott csíkossal vagy a lepusztult nem csíkossal azt mondták válasszanak a csapatok. Szerencsére mi vittünk jó labdákat, de valaki nem, és nem minden mérkőzést játszottak ugyan olyan típusú labdával.

A melegítésnél mindkét csapaton látszott a feszültség és az elszántság.

Sajnos a mérkőzés elejét görcsösen sok hibával kezdtük, és ellenfelünk szívós játéka meglepte a csapatot. Feladták egyik játékosunkat, és zónaszerűen besegített a védő a palánk alatt, míg a többieket agresszíven védték, főleg Papp Márkót. Az első negyedben (13:13) és a második negyed közepéig ( 26:17 ) a sok dobóhiba és rossz indítás és eladott labda ellenére vezettünk és úgy látszott sikerül átesni a holtponton .De aztán  sajnos az utolsó három és fél percben 4:15-t produkálva kerestük a gödör tetejét, bár csak 30:32 volt az állás. A harmadik negyedet némileg mi kezdtük jobban  (36:32 ) de aztán két-hármast és egy kettest kapva hatpontos előnyt  szerzett ellenfelünk, amit egy ponttal megtoldott a negyed végére 39:46. Majd egy újabb MAFC kosár és 39:48 –nál letámadtunk, hogy ne menjen el teljesen a mérkőzés. Fel is zárkóztunk 47:48-ra majd két támadást is elrontottunk egymásután. Ezután sajnos újabb rövidzárlat következett és 2:13-as négy perc (49:61) úgy látszott megpecsételi sorsunkat.  Támadásban továbbra is csak kínlódtunk rossz felfogásban játszottunk, nem mentek be a dobások. Betörések 1:1-ek , pozíciós játék nem volt, csak elbizonytalanodás,. Sokat faultoltunk sok büntetőt dobhatott a MAFC jó aránnyal (10/7) ebben a szakaszban. Aztán majdnem csoda történt. A következő két percben jobban védekezve és eredményesebben támadva Papp Márk négy pontjával és Antóni Csaszi hárompontosával megcsillant a remény felzárkóztunk  56:61-re.Az utolsó percen belül a budapestiek dobhattak két büntetőt, de csak egy ment be . Negyven másodperc volt hátra ,gyors kosarat kellett dobni, ami eddig sem ment nagyon. Felvittük a labdát Csaszihoz került, elengedte a hármast kosár jó!  (59:62) Alig van idő Papp Márk faultol kipontozódik és kihagyják a két büntetőt. Nem tudunk, pontot szerezni újra faultolunk, most kettőből egy bemegy. Újabb gyors kosár kell, fogy az idő Csaszi viszi a labdát az ellenfél térfelén a hármastól egy méterre majdnem középről védővel a nyakán rádobja fél fordulattal talán a gyűrűt se látta, palánkos hármas plussz egy dobás !!!!!!  a faltoló védő miatt.(62:63). Mindenkit a szívinfarktus kerülget a teremben ,csak más okból. Kimarad a büntető de MAFC-os kézről megy ki az alapvonalnál a labda a lepattanó harcnál. 12 másodperc van hátra időkérés. Megbeszéljük a bedobást, és ha labdánk lesz, még gyorsan vigyük fel ,adjuk a Sterczernek  neki is jó keze van, aztán mindenki menjen  a lepattanóért. A sportárs Sterczi kezébe adja a labdát, csak Csaszira figyel mindenki, aki befelé mozog keresztbe a büntető vonalról Fazekas Viktor blokkján,mindkét védő Csaszival megy. Viktor leválik a gyűrű felé feltett kézzel az üres folyosón belép és teljesen tisztán áll a palánkkal szemben a gyűrűtől egy méterre, talán ő is meglepődve ezen. Sterczer passzol, a labda átcsúszik Viktor kezei között, majd a játékszer az ellenfélnél landol. Faultolunk két büntető az ellenfélnek és 10 másodperc maradt a mérkőzésből. Kettőből egy jó (62:64). Bedobjuk a labdát az alapvonalunkról, Csaszi aki már önkívületben van rég , saját maga akarja megoldani a helyzetet. Dobott már máskor mindent eldöntő hármast más mérkőzésen az utolsó pillanatban, de már ereje végén jár, végigrobotolta a mérkőzést   ( ő is és a csapat is játszott már sokkal jobban) , de fanatikus küzdeni tudásával  és némi szerencsével visszajöttünk a meccsbe. Talán el sem jutott hozzá mit beszéltünk meg. Átviszi a labdát, nincs fault, kettőzés viszont igen. Sterczer üresen, de nincs passz, csak sarkazás. Közben száguldanak a másodpercek. Dobni messze van a félpálya sarokból,két védővel  a nyakán szinte lehetetlen és akik csak zavarnak de nem faultolnak. A gyűrű és a híd túl messze van, aztán már passzolni is késő már, csak a levegőbe megy a labda felfelé, amire leér, vége a mérkőzésnek. A MAFC-osok egymáson ,megérdemelten győztek , amit elterveztek jól megvalósították , sikerült a visszavágás,sikerült megverniük az egyik dobogóra esélyest (aki nem biztos, hogy ilyen rosszul  és rossz felfogásban tud játszani még egyszer). Holnap ők játszhatnak a döntőbe jutásért, elkerülve a Falcót és a Vasast.

Mi az utolsó dudaszóra a Himalája megmászása közben a Csendes -Óceán valamelyik árkába zuhantunk,talán  a legmélyebbe, és úgy éreztük  lehet,hogy levegőt sem lesz kedvünk feljönni venni ma ,de talán holnap se. Merev tekintetekkel automatikusan pacsiztunk aztán irány az öltöző. Csak azért jöttünk ki a zuhanyzás után, mert át kellett adni a helységet, a többi csapatnak is.

Sajnos nem az utolsó pillanatokon múlott, de megvolt a sansz a végén még így is a győzelemre.. Játékainkat nem játszottuk, kintről hajigáltunk ( 26/3 hárompontos) amikor betörés faultra kellett volna játszani, ha nagy nehezen bent voltunk pozícióban nem adtuk be a labdát, 2:2 nem volt,1:1 se nagyon, akit feladtak nem vállalkozott. Szinte semmit nem csináltunk meg amit megbeszéltünk, elzárásokat nem adtuk meg rendesen (pl.az átfutásoknál), főleg Papp Márk nem kapott támogatást. Sajnos a cserék sem tudtak sokat hozzátenni a játékhoz, bárkivel próbálkoztunk. 26 eladott labdánk volt, nem egy indításkor.

Ezek közül egy tényező is elég a vereséghez egy ilyen szoros mérkőzésen, főleg úgy, hogy a negyedik negyed harmadától mi futottunk az eredmény után. A mezőnydobás 62/22 nálunk,63/23 a MAFC-nál. A büntető 12/19 nálunk, 15/28 ott. A lepattanó 24/11 és 19/16. A szerzett eladott labdák 16/23 és 19/22. Zsibbadtan járt az agyunk hol hibáztunk mi, edzők is ,mit kellet volna kitalálni jobban csinálni  de most nincs kedv elemezni, nekünk is magunkhoz  kellett térni , fel kellett ocsúdni. Sok mindennel próbálkoztunk, de nem igazán tudtuk megvalósítani azokat. És most már késő, nem lehet javítani. Egyet viszont tudtunk és meg kellett oldani , talpra kell majd állni és valahogy fel kell rázni a csapatot a bénultságból és letargiából, hogy valós tudásunk is megcsillanjon, legyen tartásunk, ne nullázuk le az alapszakasz győzelem értékét.

 

 

 

Atomerőmű SE – MAFC
62:64
( 13:13, 17:19, 9:14, 23:18 )

 

ASE: Antóni 22/9, Papp 18, Sterczer 12/6, Meixner 7, Villányi cs.: Gombos 2, Fazekas 1 , Miholics, Veisz, Szappanos


Ebéd után újabb „meglepetés” született, a Körmend ( három 96-os öt 97-es és öt 98-as serdülő játékossal a keretében ), egy kiváló 204-es válogatott centerrel Golomán Gyurival aki a junior mezőnyben is díjazott volt  visszavágott a Viharsarki Farkasoknak a II. főtábla fordulóban elszenvedett vereségért és  51:58-ra nyert így ő is a négy közé került, míg a VF is alsó ágra.

A megnyitó után a másik ágon a papírforma érvényesül Falco – BLF 75:37 és Vasas – Kecskeméti SI 75:51.

Másnap 11.00 –kor az alsó ágon a csalódott csapatok csatájában  játszott az alapszakasz 1. és 4. helyezettje. Békéscsabán 68:71 , Pakson 63:51 volt az eredmény. Este megbeszéltük az eddigi munkánknak csak akkor van értéke, ha holnap jobban játszunk és megmutatjuk nem véletlenül nyertük az alapszakaszt, mi is tudunk kosarazni. Cél a hátralévő mérkőzések megnyerése legalább olyan játékkal, mint három hete Pakson az alapszakaszban.

(Én előző nap a megnyitó után a vacsoráig régi testnevelő tanáromnál -aki kiváló labdarúgó és kosárlabda edző is egyben - Glatz Jánosnál jártam, aki hallotta, hogy itt játszunk és megkeresett. Öt éve voltam nála a suliban utoljára a Ságváriban ( ma Trefort ). Ma már nyugdíjas és  1974-ben ő adott először kezembe kosárlabdát ötödikes koromban ő szeretette meg velem ezt a sportágat. Évekig a tanárom és az edzőm volt nagyon sokat köszönhetek neki, és az ő hatására indultam el a testnevelő tanári és kosárlabda edzői pályán. Elmondta, meg szeretné nézni a csapatomat. )

11.00-kor a kezdés pillanatában belépett a terembe. Na, mondtam magamban, ha a tegnapi formánkat hozzuk nem sok jót hallok majd tőle., „kaptam volna rendesen”. Reméltem sikerült némileg felrázni a fiúkat és nem kell ma „szégyenkeznem” előtte.

Nem kellett.

Kicsit döcögve kezdtünk, de sokkal jobban mozogtunk, mint tegnap, igaz ellenfelünk sem volt olyan agresszív, de jó volt az iram. Bár a 9. percben 11:19 volt a táblán de két perc alatt 7:0-s etappal felzárkóztunk 18:19-re. A második negyedben beindult a gépezet 29:7 lett a javunkra. Ami tegnap nem működött az most igen,jól védekeztünk minden formációban és felállásban , agresszíven  és jobban támadtunk, mint az előző mérkőzésen. Amire az ellenfél felocsúdott volna 47:26-ra elhúztunk. A harmadik negyed közepéig maradt a különbség, de sajnos a 25. perc körül labdavezetés közben elcsúszott Sterczer Peti és megsérült nem is tudott már tovább játszani. De nem estünk vissza, sőt. Most a cserék is jobban sültek, mindenki igyekezett és a negyedik negyed elején már 68:38-at mutatott a tábla javunkra. Ezután már mindenki pályára került és ugyan az ellenfél 9:17-re nyerte az utolsó nyolc percet, de jó játékkal 73:55-re győztünk. Tanár Úr természetesen élt némi kritikai észrevétellel, tanácsolt is dolgokat, de alapjában véve elégedett volt a látottakkal. Azt mondta jó csapatom van, aminek én is örültem bár egy mérkőzést látott csak. Azért mi sajnos olyan hibákat is látunk és tudunk, amit ő nem vehetett észre egy mérkőzés alatt de jól estek a zömmel elismerő szavak

Antóni József kollégámmal örültünk, hogy komolyan vette a csapat a mérkőzést, odatettük magunkat. ,javuló játékkal nyertünk és visszatértünk a helyes útra. Nem beszélve arról, hogy az utolsó nap nem kellett korán kelni, nyugodtan volt idő mindenre a 11.00-s kezdésig az 5. helyért.

 

Atomerőmű SE – Viharsarki Farkasok
73:55
( 18:19,29:7,17:12,9:17 )

 

ASE: Papp 30, Antóni 12/3, Sterczer 8, Meixner 3/3, Miholics 2 cs.: Szappanos 6, Fazekas 6,Veisz 2,Villányi 2,Gombos 2, Bacs, Sánta


A másnapi ellenfelünk végül a Kecskemét lett, aki 71:57-re nyert a BLF ellen és ebben a szezonban csak edzőmeccseltünk velük, és nem nagyon nyertünk. Igaz mindig volt hiányzó a két juniorban játszó közül ( Csaszi,Papp). Tavaly a bronzmérkőzésen fordulatos küzdelemben mi nyertünk 81:80-ra, készülhettek a visszavágásra.

Ebéd után elmentünk moziba  (úgy, hogy visszaérjünk a Falco – Vasas elődöntőre ) megnéztük a Csatahajó című filmet. Ez jót tett a fejeknek és a hangulatnak is , mert  másnap ( akkor még nem tudtam,) tizenegy csatahajó és romboló kezdte el a mérkőzést az 5. helyért,( az egyik, mint másnap kiderült a dokkba került sérülés miatt).

A két elődöntőben a Körmend az utolsó negyedbeli jó végjátékával 58:48-ra verte a MAFC-t, a Falco nagy csatában remek csapatjátékkal megállította a Pakson őket legyőző az 1:1 elleni játékot erőltető rohanós Vasast. Nagy iramú küzdelmes mérkőzésen 25 percig kiegyenlített csatában végül 71:46-ra nyert a fokozatosan elhúzó szombathelyi csapat. A nagy iramban és sok ütközésben két Vasas kulcsjátékos is megsérült. Valljuk be ez volt az igazi döntő. Főleg látva a másnapit. Most a Vasas is érezhettete a bőrén az idióta kieséses lebonyolítási rendszer varázsát. A tavalyi kiírás szerint lett volna még egy keresztjáték, és ennek megnyerésével visszavághatott volna a döntőben.

Vasárnap a mérkőzés előtt egy rövid megbeszélést tartottunk az öltözőben és a legnagyobb hangsúllyal a kizárások és a lepattanók megszerzésének fontosságát emeltük ki mert a Kecskemét a BLF ellen 50 (!) lepattanót szedett . A „taktikai” értekezlet alatt nem igazán láttam a tekintetekben azt a tüzet, ami egy Kecskemét tipusú csapat ellen kell. Viccesen mondtam is Ábel József kollégámnak, ezek alapján, nem számítok túl sok jóra ma, és ez nem púder volt. Rossz hír volt a melegítés elején a,Sterczer Peti a kezdőből nem tud játszani, fáj a lába, a ragasztás sem segít, melegíteni sem tud. Helyette Gombos Ádám került a kezdőbe és kötelező optimizmussal bíztunk benne átvészeljük Sterczi hiányát valahogy.

Emberfogással kezdtünk, részben azért, hogy felvegyük a megfelelő csapásszámot, részben azért mert sokszor megkapjuk , korszerűtlenül csak zónázni tudunk (szerintem többnyire jól-, tavaly Bécsben egy belga edző odajött hozzánk és megdicsért minket !!! ) amit hülyeségnek tartok, különben is szerintem a csapat képességeihez és az ellenfelekhez kell ezeket a dolgokat megválasztani. Van olyan zóna ahol nagyon sokat és intenzíven kell futni, nekünk is van a repertoárban több is. Ellenfelünk, aki főleg egészpályán emberrel védekezik most zónával kezdett.

Jól indult a negyed rögtön két triplával (ACS. és PM.) és egy kettessel kezdtünk.  Erre érkezett még 3 pontnyi válasz, majd újabb két triplával köszöntünk be, az elkövetők már ismertek, csak most fordított volt a sorrend. Öt perc alatt 4/4 hiba nélkül (!) a MAFC ellen 26/3 volt az arány. Nagyon jól védekeztünk és minden védő lepattanó a miénk volt ebben a szakaszban. A 8. percben magabiztosan jó játékkal 20:11-re vezettünk. Majd Csaszi termelt be ismét egy újabb hármast 5/5 és ami ezután történt azt nem akartuk elhinni. Átszakadt egy gát és ami kizúdult belőle az a mérkőzés során elsöpörte és maga alá temette a jól küzdő ellenfelet, aki maga se tudta elhinni , hogy ez vele történik. Ellenfelünk  nemrég 80:74-re verte három hete a Körmendet, aki ellen már 20 ponttal is vezetett, és a II. Főtábla fordulóban 71:48-ra  verte a MAFC-ot. Ebből is látszik jó csapat milyen kiegyenlített a mezőny, sokszor apróságokon múlik minden. Ugyan nem voltak olyan erősek, mint tavaly ( mi se ) de kemények, hajtósak, agresszívek, edzőjük jól fanatizálja őket és külön atlétikaedző foglalkozik velük.

A negyed végéig 10:0-s szakaszt produkáltunk, minden a helyén volt, nem tudtunk szinte hibázni, ragyogóan védekeztünk, miénk volt a légtér. Ami nem működött pénteken az most szinte mindenben igen, szárnyaltunk pedig ellenfelünk is igyekezett. A negyed végén 29:11-re vezettünk mindenki megrökönyödésére. Déja vu érzést vett rajtam erőt, hiszen tavaly a bronzmeccsen ebben a periódusban fordítva 29:12 volt a Kecskemétnek és akkor mi nem láttunk ki a béka alól. De feltámadtunk és a félidőben már mi vezettünk sokkal, majd a Kecskemét ismét.(Lásd tavalyi beszámoló).

Gyerekek nagyon figyeljünk oda, mert bármikor megfordulhat a helyzet (volt rá példa) mondtam a kötelező intelmeket. Meg is fogadtuk, mert ott folytattuk ahol abba hagytuk, sőt rátettünk egy lapáttal, a cserékkel együtt is 29:9-es negyedet (!!!!!!) produkáltunk álom játékkal, bárki is volt a pályán. Folytatódott  többek között a triplaeső is,Csaszi kétszer pörkölt be, és már 7/7-nél jártunk, majd Veisz Alex aki eddig nem sokat játszott és két hónapja megsérült a bokája , nem rég kezdett edzeni, beemelte a 8. triplát is. 8/8  !!!.( van ilyen rekord  valahol nyilvántartva ?) és 42:12 az állás a javunkra a 16. percben! Öt pont érkezett a túloldalról, elrontunk egy hármast, ok 9/8 sem rossz arány. 44:17-nél az ellenfél is elsüllyeszti első trojkáját, aztán újra Alex percei következnek. A hozzáérkező labdát rádobja 6.75 m túlról, kosár jó!!! Az egész kispad felpattan és fieszta kezdődik. Fiúk nyugi még a félidőnél sem tartunk, koncentráljunk tovább. Közben kivédjük a sokadik támadást és ismét Alexhoz kerül a labda a hármason túli területen oldalt a csapatpad előtt. A „haveri kör” már készül kiadni az utasítást, „dobd rá ALEX !” De nincs erre idő, mert  Alex lenéz a földre hol a vonal és mint Vanek Úr Párizsban hanyag eleganciával, az érkező védő fölött eldobja a labdát minden mindegy alapon. ( végre pályán vagyok, kettő bement, egyszer élünk, különben is sokkal vezetünk stb.). A dobás íve magas, a cserepad és mindenki lélegzetét visszatartva nézi a labda röppályáját, és hangrobbanás a vége, a labda csont nélkül ér a gyűrűbe. .Ilyen niiiiiiincs!!!!, de mégis van. Mindenki a levegőben, a hatás a kispadon leírhatatlan. Ezzel 50:20 nekünk, de nincs vége a „só”-nak, Szappanos Tomi is jelentkezik egy hárompontossal középről. A dudaszó pillanatában, a félidőben 58:20 nekünk és 11/17  65% a triplamutató. Lepattanóban 23 (18/5):13 (7/6) a javunkra mezőnydobás százalékos aránya 61/20 nekünk.

Elmegyünk egészségügyi sétára az öltözőbe. Megdicsérjük a csapatot, de mindenkinek felhívjuk a figyelmét, nincs még vége, küzdjünk tovább. Bennem van a kisördög, meddig bírjuk, mikor esünk vissza, fel tud-e jönni az ellenfél. Volt már rá példa a praxisomban, és Békéscsabán igaz csak 17 pontos vezetésnél a Szedeák ellen, majdnem megrogytunk a harmadik negyed elején. És kaptunk ki már szintén a Szedeáktól a 95-ös csapattal két éve Kecskeméten 20 pontos vezetésről.

Szerencsére ellenfelünk (aki sokkal jobb csapat annál, mint ami a végeredmény mutat) bár továbbra is küzd becsülettel, nem tud fordítani, igaz a harmadik negyed szorosabb 19:13 ide, de az utolsó is már 22:12 a javunkra. A végén nem sikerül a 100-ik pontot megszerezni Papp Márk kihagyja mindkét büntetőjét a végső dudaszó előtt de úgy nyerünk 99:45 (!!!)-re Sterczer nélkül, kihagyott ziccerekkel és 18/33 !! büntetőzéssel, hogy mindenki játszott, ragyogóan, védekeztünk és a lepattanó csata is a miénk lett 41/27-re  ( Antóni 14,Fazekas 10,Papp 9,). Az IBM arány 122:0 a javunkra.

Nagyon nagy öröm volt, hogy ilyen jó játékkal búcsúztunk és az aki látta, nem is értette miért csak az ötödik helyért játszunk és mi történt pénteken. (Lendületes szép kosárlabdát láthattak a nézők, sok mindent felvonultatva a tanultakból). Valószínű az igazság a kettő között van, a tét minket is bénított. A döntőn a Falco is csak vergődött, részben az előző napi mérkőzés miatt, részben mert nagyon akartak nyerni, és önmagukhoz képest elképesztően gyengén játszva végig görcsölték és bénázták a finálét. Ilyen rosszul még Pakson sem játszottak.

 

 

Atomerőmű SE – Kecskeméti SI
99:45
( 29:11, 29:9, 19:13, 22:12 )

 

ASE:  Papp 35/6, Antóni 27/15,Fazekas 6, Gombos 6,Meixner cs.:  Szappanos 10/3, Veisz 9/9 ,Miholics 4,Villányi 2, Sánta, Bacs


Az öltözőben megdicsértünk mindenkit,kicsit jobb a hangulat lett a nagyarányú győzelemmel, de mindenkiben ott motoszkált a hiányérzet és bánkódás a pénteki elvesztett mérkőzés miatt még ha nem is mutatta. Viszont megerősítettük az alapszakasz ( 5 őszi+ 3 főtábla forduló) győzelmünk értékét. Az év elején a nyolcba jutás sem tűnt biztosnak, most pedig igazán a dobogóval lettünk volna elégedettek. Egyébként az éves munka alapján nálam nem hivatalosan Falco, Vasas, ASE a sorrend.

Elmondtam a következő hét programját és próbáltam megköszönöm mindenki munkáját, de végig már nem sikerült elmondani érthetően, amit akartam, mert elcsuklott a hangom és az az edző, aki nem egyszer üvöltözött a csapattal vagy egyes tagjaival, most elérzékenyülve, pityeregve ölelgette azokat. Közben arra gondolva, hogy a csapat nagy többségével 6-7 éves munka fejeződött most be és bár óriási sanszunk volt, nem sikerült teljesen feltenni a pontot arra az i betűre. Meg arra is amikor sete sután bejöttek ezek a gyerekek a terembe, volt aki futni sem tudott,és átvillant mennyi minden jó és kevésbé jó történt ezalatt az idő alatt . Folyamatosan a kenguru korosztálytól minden döntőn részt vettünk, és a csapat is folyamatosan változott fejlődött cserélődtek a játékosok de a mag megmaradt. A két „ zászlóshajó” Antóni Csaszi és Papp Márk aki köré épült a csapat és végig meghatározó játékosok voltak , de említhetnék másokat is az induló csoportból (Meixner,Miholics,Veisz,Gombos)

Ahogy fogytak a paksiak, jöttek a Kuntszentmiklósak és Szekszárdiak, Bonyhádról, Vajtáról.

De így van szerintem ezzel minden edző és tanár, belehal egy kicsit amikor „elballagnak” azok a diákok és tanítványok akik a szívéhez nőttek.

Az ebédet követően a bronzmérkőzés utolsó negyedére értünk vissza ahol a Vasas 81:66-ra lebirkózta a szívósan küzdő MAFC-ot. (A  7. helyért VF – BLF 66:61)

A döntőben A Falco –Körmend , egyik oldalon a fél válogatott vagy volt kerettag, a másikon egy extra center és sok 97-es ,és öt 98-as serdülő. Az év során73:44-t játszottak a csapatok és ez reális is. A Körmend végig arra játszott lassítsa az iramot, próbáljon centerből pontot szerezni esetleg kiosztásokból kinti dobásokkal operálni, és lehetőleg szoros maradjon az eredmény. Ezt maximálisan megoldották, sőt ha Golomán Gyurinak nem fújnak 3 kettős hibát és nem kell ülnie, esetleg az ellenfelet tisztelő serdülő játékosok picit jobban dobnak nem biztos, hogy nem születik meglepetés. Végül 44:41-re nyert a Falco, amikor Golomán ült akkor is csak 6 ponttal tudtak elmenni,már leírtam milyen játékkal. Ettől függetlenül nem érdemtelenül lettek bajnokok  de erre a döntőre szakmailag nem lehetnek túl büszkék. Igaz mi sem a pénteki produkciónkra. Arra viszont igen, hogy az első négy csapatból mindenkit megvertünk tavasszal, de a versenylónak a derby napján kell jól futnia, mondja mindig Antóni kollégám az arany igazságot.

Az All Star ötösbe bekerült Antóni Csanád, a csapat legjobbja Papp Márk lett.

Lejobb védő, lepattanózó, és pontszerző díjra nem volt keret a szövetségnek, vagy nem tartották fontosnak.

Az OKB döntő végeredménye:

 

1.Falco,
2. Körmendi Törpördögök,
3. Vasas-MKB Eurolising,
4.MAFC,
5.Atomerőmű SE                               
6. Kecskeméti SI,
7.Viharsarki Farkasok,
8. BLF (aki pl. 3 hete 81:57-re verte a MAFC-ot)

Végül némi gyógyírként a tavaszi eredményeink:

 

  1. Főtábla  I.f. Budapest                     ASE – MAFC                              71:52
  2. ASE – BHSE                               74:73
  3. ASE – Debrecen/A                   90:51

 

Főtábla II. f. Békéscsaba              
ASE – Körmend                        74:45

ASE – Viharsarki Farkasok            68:71

ASE – Szedeák                          83:66

 

Főtábla III.f. Paks

ASE – Viharsarki Farkasok      63:51      ( alapszakasz  döntő ASE – Falco 65:58 ha a döntő a play off )              
ASE – Vasas-MKB Eurolising  92:80

 

Országos döntő Budapest       
ASE – MAFC                            62:64

ASE – Viharsarki Farkasok           73:55

ASE – Kecskeméti SI                 99:45

 

A 96-os társaság a juniorban folytatja, de még tartunk majd egy jutalom bulit és évzárót.

Sok munkát és sikert a továbbiakban is mindenkinek  és köszönet Antóni Józsefnek, Pálinkó Gábornak, a szülőknek és az ASE –nek ill. a kosárlabda szakosztálynak.

 

Edző: Nagy Gábor