Ezúttal a Körmend örülhetett

2016.02.19, 14:19 Kosárlabda
Sokáig vezettünk, kezünkben volt a mérkőzés, ám az utolsó negyedet nagyon megnyomták a vasiak és kiharcolták a hosszabbítást, ahol már nem tudtuk tartani velük a lépést.  

Zsíros Tibor Férfi Magyar Kupa - Negyeddöntő
Atomerőmű SE - Egis Körmend
88-93

(20-22, 21-19, 27-20, 8-15, 12-17)
(20-22, 41-41, 68-61, 76-76, 88-93)

  ASE: Kovács Á. 7/3, Robinson 15/9, Barnies 25/9, Eilingsfeld 6, Tóth Á. 15.
Csere: Dunn 16/6, Watkins 3, Medve 1, Will -.
Vezetőedző: Schmidt Béla

Körmend: Petty 23/15, Channels 21/6, McKinney-Jones 12, Dickerson 23/9, Duinker 6.
Csere: Tóth N. 4, Ferencz 3, Lakosa -, Farkas -.
Vezetőedző: Teo Cizmic

  Kipontozódott : Robinson (42.) ill. -

A Körmenden látott kezdőötössel álltunk fel ezúttal is, a túloldalon azonban volt némi változás, Ferencz helyett McKinney-Jones futott ki a pályára feldobáskor. A vezetést Tóth Ádám  duplájával mi szereztük meg, ám a vasiak hamar fordítani tudtak, láthatóan magasabb tempóban kosaraztak, mint legutóbb. Góljaikat ráadásul főként indításokból szerezték, melyeket nagyon rosszul reagáltunk le. Szerencsére Robinson és Barnies is be tudott találni egy-egy elhibázott körmendi támadás után, így minimálisra faragtuk a hátrányt. A túloldalon Petty állt a sereg élére, két gyönyörű és főként nagyon fontos hármassal lökött csapata szekerén. Az már a negyed derekán látszott, hogy a hat nappal ezelőttihez képest több a hiba csapatok - elsősorban az ASE - védekezésében, ezeket pedig igyekeznek kihasználni a játékosok. És ha már a triplákról beszéltünk, nálunk is akadt távolról jól dolgozó játékos, mégpedig Robinson személyében, aki a negyed második felében hármat is beszórt. Ezzel át is vettük a vezetést, sajnos azonban Pettyben volt még pont, így mikor véget ért az elő negyed, a Körmendnél volt az előny.

A második negyed első kosara is vasi kéz által született, a kiválóan játszó Dickerson talált be. Sajnos a korábban többször remekül záró védekezésünk ezúttal nem állt a helyzet magaslatán, számolatlanul kaptuk a kosarakat, látszott, hogy ez nem lesz így jó, így nem lehet meccset nyerni. Szerencsére ebben az időszakban a Körmend sem találta magát, így a hibák dacára is felkapaszkodtunk kettőre. Majd Kovács villanásai után a vezetést is átvettük, csapatkapitányunk, két duplát is elhelyezett a körmendi gyűrűben. Három perc volt vissza, mikor két pontos előnyünknél Troy Barnies faulttal együtt értékesített egy ziccert, majd némi szóváltásba keveredett a piros-fekete drukkerekkel, de szerencsére nem lett komolyabb következménye a vitának. Pár pontos előnyünk állandósulni látszott, és bár meglépni nem tudtunk, de ez már elég volt ahhoz, hogy kicsit megnyugodjunk. A végjáték azonban megint a Körmendnek sikerült jobban, és Channels büntetőivel - három másodperccel a vége előtt - kiegyenlítettek, így egállal vonultak pihenőre a felek.

Paksi eladott labdával indult a második félidő, szerencsére nem büntette meg a Körmend. Nem úgy, mint Tóth Ádám azt, hogy hagyták támadó lepattanót szedni. A túloldalon Petty továbbra is remekül célzott, negyedik hármasát is megszerezte, sőt nem sokkal később Channels is betalált, ami nem sok jót vetített előre. Nálunk egyelőre három tripla szerepelt a statisztikában, mindhármat Robinson jegyezte még az első negyedben. Szerencsére, ha hármasokból nem is, de ziccerekből egész jól dolgoztunk, amivel meccsben tartottuk magunkat. Egészen addig, amíg Dunn és Barnies révén meg nem jöttek azok a bizonyos trojkák is. El is léptünk nyolc ponttal, ami persze egy jó képességű játékosokból álló Körmend ellen messze nem elég arra, hogy hátra lehessen dőlni. Nem tettük is, de így sem tudtuk megakadályozni Dickersonékat, hogy egy perc leforgása alatt ötöt lefaragjanak a különbségből. A csapat azonban már sokszor tett tanúbizonyságot tartásáról, ezúttal Barnies húzott elő egy újabb hármast a tarsolyból, majd Watkins csinált egy 2+1-es akciót, én máris a meccs addigi legnagyobb különbsége alakult ki a felek között. Két perc volt vissza a harmadik negyedből, időt kért az MTE, hogy egy kicsit rendet tegyen a fejekben. Fel is rázta kicsit csapatát, hét pontra le tudták vinni a különbséget a játékrész végéig.

A záró felvonás rajtját a piros-feketék kapták el jobban, két duplával gyorsan eltüntették a hátrányuk felét. Egyértelműen teljesen nyílt volt a meccs, a bajnoki összecsapáshoz hasonlóan itt sem lehetett megjósolni, ki dicsőül meg a végén. Főleg, mikor Barnies duplájára három ponttal válaszolt a Körmend, kettőre lopva a távolságot. A játékosok és a kispadok idegállapotán is meglátszott a tét, Tóth Ádám véleményes labdaszerzése után a körmendi kispad kapott technikait, mi pedig köszöntük szépen, és három pontot tettünk hozzá az addigi termésünkhöz az azt követő 24 másodpercben. Öt volt közte, mikor ismét időt kért Teo Cizmic, mely után előbb labdát szerzett a Körmend, majd Medve visszalopta azt, és megpasszolta Dunnt, aki kíméletlenül beverte a triplát. De hogy ne örülhessünk sokáig, a következő másfél percben csak körmendi pont esett, mégpedig hat, így az utolsó két percre fordulván csak egy duplányi volt a differencia a csapatok között. Kilencvenegy másodpercig nem is esett kosár, itt is - ott is akadt elrontott helyzet bőven. Akadt némi polémia is egy oldalvonalon kicsorgó labda folyamán, a döntés előtt hosszasan videóztak a sporik, majd a Körmendnek adták a bogyót. Erősen véleményes döntés volt, nem is értettünk vele egyet, de nem volt mit tenni. Channels köszönte is a lehetőséget, és kiegyenlítette az állást. Ezt követően még volt lehetőségünk támadni, de pontot már nem tudtunk szerezni, így jöhetett a ráadás.

Az extra öt percre aztán egy tűzben égő Körmend érkezett vissza, mely Dickerson és Petty hármasaival hamar komoly előnyre tett szert. Kovács dudaszóra érkező hármasával kaptunk némi reményt a folytatásra, majd Barnies is beemelt egyet! Közben azért becsorgott egy piros-fekete büntető is, ezzel előrébb járt a Körmend. Majd Petty újabb szenzációs egyéni megmozdulása után már néggyel, az idő pedig pergett. Barnies zsákolása hozott közelebb minket, de Dickerson sokadik hármasa megint visszalökött oda, ahol voltunk. Négy pontos hátrány, majd hat pontos hátrány, miközben már egy perc sem volt hátra. Schmidt Béla időt kért, de itt már csak a csoda segíthetett. Sajnos nem segített, innen már nem volt visszaút. A Körmend továbbjutott, számunkra pedig véget ért a Magyar Kupa idei kiírása.

Fotó: Molnár Gyula