|
3.2. Ismertesse a kérelmező szervezet kérelemmel érintett támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programját (abban az esetben, ha a kérelmet hosszabb, de legfeljebb 4, egymást követő támogatási időszakra nyújtják be, a sportfejlesztési programot támogatási időszakokra lebontva kell ismertetni!)
Lány szakosztály
Az ASE női kosárlabda szakosztálya 25 éve működik a jelenlegi vezetőedző irányítása alatt. Sok száz paksi gyerek fordult meg edzéseken, versenyeken. Saját nevelésű gyerekekkel utánpótlás bajnokságon keresztül /megyei, Budapest/ eljutottunk az NB II-ig, ahol rendszeresen középiskolás lányok alkották a csapatot.
A csapat erejét mutatja, hogy az évek folyamán 5-ször értük el, hogy osztályozón indulhattunk volna a feljebb indulásért. Sajnos a pénzügyi lehetőségek miatt ez nem valósulhatott meg, így továbbra is a minél szélesebb utánpótlásra fókuszálunk. A tehetséges gyerekeket kiajánljuk szerződés útján Szekszárdra, Bajára, Székesfehérvárra, Pécsre. Több tehetséges gyerek került a serdülő vagy ifjúsági válogatottba (Szabó Karolin, Jäger Ágnes, Jäger Magdolna, Osztermájer Mónika, Szabó Mónika a mostaniak közül Légrádi Réka, Tóth Barbara, Fülöp Alexandra), illetve országos bajnokságban szereplő csapathoz, ahol értékes országos bajnoki címet szereztek (Tóth Barbara, Légrádi Réka, Pekárik Dóra).
NB I-es játékosokkal is büszkélkedhetünk: Etessy Kinga (TF), Simon Nikolett (Székesfehérvár) Jäger Ágnes, Jäger Magdolna (BSE), Szabadi Bernadett (Baja), Szabó Mónika, (Székesfehérvár, Szekszárd).
A felnőtt játékosok továbbtanulás miatt vidéken folytatták tanulmányaikat. Utánpótlásunkban szeretnénk tovább erősíteni a piramis rendszert és felmenő rendszerben a korosztályokat tovább bontani. A pénzhiány miatt a jelenlegi edzőlétszámmal nem valósítható meg, ezért többször összevont korosztályokkal vagyunk kénytelenek dolgozni. Sikeres pályázat esetén tovább bonthatnánk a korosztályokat, bővített edzőlétszámmal. Elindítanánk a különböző korcsoportokat megyei, budapesti és akár országos bajnokságokban.
Jelenleg két edzővel dolgozunk. A kenguru korcsoportban a harmadik évet kezdjük a versenyeztetéssel, 2000-2002-es születésű lányokkal. Sajnos feljebb már csak vegyes korosztályokkal, több csoporttal és több helyszínen dolgozunk. Ezen csoportok versenyeztetése csak tornarendszerben oldható meg.
Célunk a korosztályok kialakítása, a legfiatalabbak heti 2-3-4 foglalkozással a gyerekek mozgatása, későbbiekben 5 vagy több edzéssel a versenyeztetése.
A szakmai munka mellett a gyerekek szabadidejének kitöltése, követelményben a tanulás, utána a sportág szeretete, közösségi élet megbecsülése. A gyerekek egészségre nevelése, hogy ne az utcán, számítógép előtt töltsék szabadidejüket. A sportprogramok mellett kulturális programok szervezése, színház, koncertlátogatás. Edzőtáborokban, tornákon való részvétel, ami a közösségi összetartást erősíti.
Fiú szakosztály
Az Atomerőmű Sportegyesületnél 1979. óta van férfi kosárlabda. Az első években a Tolna megyei bajnokságban szerepeltek, majd 1981-ben feljutottak az NB II-be. A csapat tagjait az első években az Atomerőműben dolgozó, jobbára más vidékről a munkahely miatt ideköltözött játékosok alkották. A sportág eredményességének javulása egyre több paksi fiatal bekapcsolódását segítette elő. Az 1987-es NB I-be feljutás pedig a szakszövetségi előírások szerint megkövetelte a teljes utánpótlás kiépítését és versenyeztetését. Erre az időszakra tehető a versenykorosztályoknak megfelelő csapatok kialakítása.
Az 1987 óta eltelt időben az utánpótlás nevelésben a minőségi játékosok tekintetében jó néhány NB I-s játékost sikerült felnevelni, pl. Lőrincz Viktor, Lukács Attila, Gulyás Róbert /akire nagyon büszkék vagyunk, hiszen Európa több bajnokságában is megállta a helyét és az európai válogatottságig vitte/, Pólya György /jelenleg az angol egyetemi bajnokságban szerepel/ és Morgen Ferdinánd, aki a 2011. évi Universiádén képviselte hazánkat.
Jelenleg mintegy 120 gyerek kosárlabdázik a különböző korosztályos csapatokban az előkészítő csoporttól a Junior korosztályig. 2006 óta a különböző csapataink minden évben jelen vannak a korosztályos országos döntőben. A 2008-as bajnokságban az U20 csapat által elért 2. helyezésre a 2011. évi Kadet Országos Bajnokságban elért 3. helyezés tette fel a koronát.
Az utánpótlás nevelés célja kettős: egyrészt fontos feladat az NB I-es kosárlabda csapat részére megfelelő játékosok biztosítása, másrészt a kosárlabda sport tömegbázisának növelése.
A jelenlegi magyar kosárlabdának nincs nemzetközi megmérettetése, illetve ha van, a vitatott teljesítmény elég szerény, ebből következően már legalább a serdülő korosztályban el kell kezdeni nemzetközi mérkőzéseken játszani, így a nemzetközi tapasztalatot megszerezni.
A kosárlabda sport fejlődése érdekében szükséges már serdülő korosztálytól kezdődően az évi 60 – 70 mérkőzés lejátszása. A jelenlegi országos utánpótlás versenykiírások szerint egy csapat kb. 30 mérkőzést tud játszani. A diákolimpiai versenyeken lejátszott 8 – 10 mérkőzéssel együtt sincs meg a feltétlenül szükséges mérkőzésszám.
Az elmúlt 3 év során sikerült olyan nemzetközi kapcsolatra szert tennünk /Újvidék, Ostrava, Bécs, Kézdivásárhely, Cesenatico/, ahol a csapataink a nemzetközi mezőnyben is megmérettethetik magukat a különböző tornákon és közös edzéseken. A hazai rendezésű tornákon sikerült közös edzéseket szervezni a nálunk lévő szerb csapatokkal, ahol az edzést szerb edző irányította. Játékosaink ízelítőt kaphattak a modern kosárlabdázásból.
Az edzéseken megállapítható volt, hogy játékosaink a kadett korosztályig felveszik a versenyt az európai élvonalat képviselő szerb csapatokkal, mert ebben a korban még biztosítható a megfelelő versenyeztetés. Junior kortól már nagyon nehezen lehet elérni a szükséges mérkőzésszámot és a megfelelő motivációt. A külföldi csapatokkal való kapcsolattartás a fejlődés szempontjából elengedhetetlen. A modern edzésmódszerek átvétele, a közös edzőtáborok alkalmával elősegítik játékosaink és edzőink továbbfejlődését.
A Pakson folyó utánpótlás munka felkeltette a figyelmét több, a régióban működő kiscsapatnak, akik az Atomerőmű SE felé szívesen továbbítják játékosaikat, bízva a nálunk folyó tehetséggondozásban. Az együttműködés folyamatos Kunszentmiklóssal és Szekszárddal, de vannak gyerekeink Bonyhádról, Dunaújvárosból, Akasztóról is.
A középiskolába való áttéréskor a gyerekek hosszabb ideig az Atomerőmű SE kosárlabda csapatának a tagjai és így tovább erősítik a csapat létszámát a junior korosztályig. Legjobb junior játékosaink rendszeresen együtt edzhetnek a felnőtt NBI-es csapattal, lehetőségük adódik a „nagy csapatba” kerülni. A fiatal sportolók és szüleik számára fontos, hogy lássák a kifutás lehetőségét a sportpályafutás tekintetében. Az élsport a sok öröm mellett lemondásokkal is jár, melyeket könnyebben lehet kezelni, ha egy jól látható sportolói életpálya lehetőségét mutatjuk be. A sportoló láthatja, hogy az út végén elérhető az NB1-es szereplés, a szülő számára ugyanakkor fontos, hogy látja, a tanulás is fontos nálunk, s a „civil” életre történő felkészítés is része nevelési programunknak.
|
|
3.4. Ismertesse a sportfejlesztési program lehetséges társadalmi és gazdasági hatásait, a várt előnyök és a figyelembe veendő kockázatok megjelölésével!
Az általunk megvalósítani kívánt sportfejlesztési program társadalmi és gazdasági hatásait érdemes a közvetlen és közvetett hatások szerint elválasztani. A támogatás közvetlen társadalmi hatása, hogy a nálunk dolgozó szakember gárda munkavállalása kiszámítható alapokat kap, anyagi elismerésük és így életkörülményeik javulhatnak. Gazdasági hatásokat tekintve továbbá a munkaviszonyos és megbízási jogviszonyos szerződésekre való átállással egyúttal az állami adóbevételek is látványosan emelkednek, hiszen még az EKHO szerinti juttatások esetében is a nettó juttatáson felül kb. 40% adó- és járulékbefizetés keletkezik.
A közvetett hatások már szélesebb társadalmi réteget érinthetnek, hiszen egy anyagilag megerősödő egyesület Paks lakosságának egyik fő szórakoztatási forrása marad, illetve az utánpótláskorú gyermekek sportolásra való buzdításával hozzájárul az egészséges életmód szélesebb társadalmi elterjesztéséhez. Nem elhanyagolható szempont továbbá sportszervezetünknek a helyi közösség összetartásában, mint kohéziós erőként betöltött szerepe.
Egy anyagilag megerősödő egyesület sokkal jobb feltételekkel folytathatja tömegesítési programjait, továbbá megtarthat számos olyan kiemelkedő képességű játékost, ahol a szülők anyagi szerepvállalása ezt egyébként már nem tenné lehetővé. Sajnos a kialakult és viszontagságos gazdasági helyzetben mind többször kell ezzel a problémával szembesülnünk.
A folyamatos, minőségi munkához elengedhetetlen szakmailag jó edzők alkalmazása, akik csak a kosárlabdára, a gyerekek fejlődésére tudnak a nap 8 órájában koncentrálni. Olyan bért kívánunk biztosítani, ami ezt lehetővé teszi számukra.
|
